Napi sajtószemle

A Népszabadságban (Hajléktalanrazzia… 5.o.) Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke nyilatkozik annak kapcsán, hogy érvénytelen volt a vasárnapi, Budapest VIII. kerületében megrendezett népszavazás, amelyben három, a hajléktalanokkal kapcsolatos kérdésben kérték ki a helyi lakosok véleményét. Vecsei elmondta: „Megértem a józsefvárosi polgármester kétségbeesését, a VIII. kerületben olyan fokon sűrűsödik a nyomor, ami már túllépi az elviselhetőség mértékét.” A máltaiak alelnöke, aki az új fővárosi hajléktalankoncepció egyik kidolgozója, ettől függetlenül úgy véli, hogy a hajkéktalanügynek tartott érvénytelen vasárnapi népszavazás eleve nem adhatott valós választ a problémákra. Az első két kérdés – a kukázás és az utcai lakhatás megtiltása – teljesen felesleges volt, a harmadikat, hogy kezdődjenek tárgyalások a fővárossal a kerület hajléktalanoktól való tehermentesítéséről, meg fel se kellett volna tenni. A kukázás megtiltásához előbb meg kellene határozni, hogy pontosan mit értenek ezalatt, hiszen a fedéllel bírók között is szép számmal akad olyan család, amelyik piacok-boltok szemeteseiből egészíti ki az otthoni élelmezését. Az életvitelszerű utcán lakhatást pedig már megtiltotta a főváros, így az a Józsefvárosra is érvényes. Azt pedig, hogy kezd-e tárgyalásokat a főpolgármesterrel hajléktalanügyekről Kocsis Máté józsefvárosi polgármester, választott kerületvezetőként maga dönti el. Az viszont kétségtelen, hogy a városrészre nehezedő „szegénységnyomás” túl nagy a kerület lehetőségeihez képest – mondta Vecsei Miklós. A hajléktalanszállók 70 %-a, az átmeneti szálláshelyek ötöde, az éjjeli menedékhelyek negyede itt van, ami növeli a szegregációt. Mindez azonban nem változtat a szomorú valóságon, Budapestnek még a szemete is nagyobb esélyt ad a túlélésre, mint a tisztes vidéki létezés.

A Hetek folytatja a keresztényüldözések történetét bemutató sorozatát. Ezúttal Pécsi Tibor Európa új istenei (12-17.o.) címmel a Harmadik Birodalom által 1939-1945 alatt megszállva tartott területek vallás- és keresztényüldözéséről ír, kiemelve: „Noha magukat istenhívőknek vallották, a keresztény hit és etika alapvető tanításaival szálltak szembe a nemzetiszocialisták. Az általuk uralt Európában volt, ahol masszívan üldözték, volt, ahol passzivitásra kárhoztatták a keresztény egyházak papjait, lelkészeit. Az igazi hívők szembefordultak a náci ideológiával, és akár saját felekezetük hivatalos passzivitásával is megélték a hitüket, és megtették az abból fakadó jó cselekedeteket.”

Magyar Kurír