A Magyar Hírlapnak (Visszakerült a katolikus jelző a lapra 2.o.) Virágh Eszter, a népszámlálás szóvivője, statisztikai tanácsadó elmondta: ha minden jól megy, mától visszakerül a katolikus jelző a digitális népszámlálási kérdőívekre. A lap megtudta: amikor nyáron a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával (MKPK) egyeztettek a kérdőívekről, a listán a görög, rutén és egyéb katolikus vallások mellett valóban ott szerepelt az általános megjelölés is, de ez csak statisztikai célból került fel a dokumentumra. Virágh Eszter közölte: „A szakemberek különböző igények szerint összegzik az adatokat, de a szabatos felmérés és a pontos eredmények szempontjából fontos tudni a finom árnyalatokat, azt, hogy ki milyen felekezethez tartozónak érzi magát.” Az MH megemlíti azt is, hogy az eltűnt jelzővel kapcsolatban tiltakozó nyilatkozatot adott ki az MKPK. Szerintük meglepő az eset, mert a KSH és a történelmi egyházak júliusi egyeztetését követően még azt a hivatalos tájékoztatást kapták, hogy a katolikus megjelölés elfogadható lesz, mint ahogyan elfogadható a református vagy az evangélikus is. Virágh Eszter a lapnak elmondta: a számlálóbiztosokat nyomatékosan figyelmeztették, hogy a hagyományos kérdőíveknél a katolikus megjelölést is fogadják el.
Ugyancsak a Magyar Hírlap (2.o.) Templom csak engedéllyel címmel emlékeztet rá: a közelmúltban közölték, hogy a Civil Összefogás Fórum össznemzeti összefogást kezdeményez a felső-krisztinavárosi templom felépítésére, ezzel leróva tartozását a szeptember 27-én elhunyt Makovecz Imrének. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) ennek kapcsán közölte: katolikus templom építéséről a Magyar Katolikus Egyház illetékes dönteni, azt az egyház szándékától eltérően nem lehet kezdeményezni, mert akkor nem minősül katolikus templomnak az építmény. Egyházi célú gyűjtést kezdeményezni pedig egyházi engedély nélkül nem lehetséges.
A Magyar Demokratában (Aki Istennel beszélgetett 27-29.o.) építészek emlékeznek Makovecz Imrére.
Magyar Kurír