A HVG (28-29.o.) Vallásos kaleidoszkóp című összeállítása megállapítja: döntő szerephez jutnak az iszlamisták Egyiptom, Líbia és Tunézia jövőjében, de kérdés, hogy mérséklő vagy radikális hatást gyakorolnak-e. A lap emlékeztet rá: az egyik legvéresebb erőszakos összecsapásra került sor az egyiptomi forradalom februári kezdete óta a hétvégén Kairóban kopt keresztények és a katonai rendőrség között. A keresztekkel és Jézus képeivel felvonuló koptok azt állítják, békésen tüntettek egy asszuáni templomuk múlt heti felgyújtása ellen tiltakozva, amikor bajkeverők csatlakoztak hozzájuk, és a kivezényelt katonák szükségtelenül erőteljes fellépése nyomán kéttucatnyian életüket vesztették. A HVG felidézi: a 83 milliós egyiptomi lakosság tíz százalékát kitevő koptok is részt vettek a Hoszni Mubarak elnök rendszerét megdöntő tüntetésekben, remélve, hogy a születendő plurális demokrácia megvédi vallási jogaikat. A mind gyakrabban ismétlődő és egyre súlyosabb keresztényellenes incidensek láttán azonban aggódnak, hogy a november 28-án kezdődő választás utáni új kormány toleráns lesz-e a kisebbséggel. Az átmeneti kormányzó testület, a katonai tanács a jelek szerint igyekszik megőrizni az egyiptomi folyamat világi jellegét, vasárnap például betiltotta, hogy a kampányban vallásos jelszavakat használjanak. Az új parlament új alkotmányt is ír, és egyelőre nem tudni, milyen erőt képviselnek majd az iszlamisták, és beleszól-e az alkotmányozásba a hadsereg. A forradalmat kezdetben óvatosan támogató Muszlim Tetsvériség például csak a képviselői helyek 49 százalékáért indít jelöltet, azaz – legalábbis egyelőre – nem törekszik a hatalom kizárólagos birtoklására.
A Magyar Hírlap (Lezárult… 2.o.) beszámolója szerint tegnap lezárult a Magyarországi Evangélikus Egyház által visszaigényelt ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése. A folyamat a kilencvenes években indult, az 1948. január 1-je után kártalanítás nélkül elkobzott, az államosítást megelőzően hitéleti vagy közösségi célokra használt ingatlanokat igényelhették vissza az egyházak. A lap emlékeztet rá, hogy legutóbb a Magyar Katolikus Egyházzal és a Magyarországi Református Egyházzal zárták le a rendezés folyamatát. A kormány szándékai szerint december elején a Parlamentben konferenciát rendeznek ennek kapcsán.
Magyar Kurír