Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (2.o.) Szeretet vezérelte segítség főcímmel és Kiemelkedő a Katolikus Karitász tevékenysége felcímmel számol be a Magyar Katolikus Karitász megalapításának 80. és újjászervezésének 20. évfordulójára megemlékező konferenciájáról. Soltész Miklós szociális államtitkár leszögezte: „Az elmúlt év nagyon kemény megpróbáltatásai után a magyar emberek bebizonyították, hogy képesek az összefogásra, és ebben hatalmas szerepet játszott a Katolikus Karitász is.” Egyúttal bejelentette: európai uniós forrásokból országszerte csaknem hatvan önkéntes pont létrehozását tervezi az államtitkárság, s ezzel a támogatások gyorsabb és célirányosabb elosztása válik lehetségessé az országban. „A Karitász eddig is bebizonyította, hogy minden helyzetben képes segítő kezet nyújtani, így most is számítunk az együttműködésre.” Erdő Péter bíboros prímás, Esztergom-budapesti érsek kifejtette: „Mindig voltak és lesznek olyanok, akik az őszinte szeretet által vezérelt segítségre rászorulnak, éppen ezért kiemelkedő a Katolikus Karitász tevékenysége, hiszen az anyagi segítségen túl a szeretetet s a lelki törődést is megmutatja.” Écsy Gábor, a Magyar Katolikus Karitász országos igazgatója elmondta: ismét részt vesznek a Karitatív Tanács munkájában. „Az elmúlt időszakban úgy láttuk, hogy a testület működését új tartalommal töltötték meg, ezért döntöttünk amellett, hogy visszatérünk a tanácsba.” Écsy Gábor közölte azt is, hogy a Karitász részt vett az EU élelmiszerprogram keretében szervezett ételosztáson, s több mint hétszáz településre juttatott segítséget a rászorulóknak.

A Népszabadságban (A Bibliára hivatkozik Ferge Zsuzsa 1.,6.o.)  Ferge Zsuzsa szociológus nyilatkozik az egyre súlyosabbá váló szegénységről. Arra a felvetésre, hogy nemcsak a kormányzó jobboldalon, hanem a baloldalon és a liberálisok között is azt hallani, nem kell semmilyen pénzt odaadni az arra rászorulóknak, hogy azért ne követelhetne valamit az állam, azt válaszolta: „Az úgynevezett léthez való jog, a szociális minimum pusztán azért jár, mert vagyunk. Van-e jogom a segélyért bármit elvárni? Krisztusi szellemben előbb adok, aztán nézzük meg együtt, mit csinálhatunk. Nem úgy van, hogy hozd rendbe a házad, aztán majd adok. A Bibliában nem erről van szó… A szegények a felebarátaink, a szegényekkel szemben kötelezettségeink vannak.”

A Magyar Nemzetben (15.o.) Megyeri Dávid Megbélyegzett hősök történelmi sorskönyve címmel számol be arról, hogy a Fókusz Könyvesházban bemutatták a történész házaspár, Földesi Margit és Szerencsés Károly Keresztény közéleti személyiségek a XX. században című, a Kairosz Kiadónál megjelent kötetét, amely azoknak a papoknak, politikusoknak, keresztény elkötelezettségű férfiaknak, nőknek rövid életútját és arcképét tartalmazza, akik megtartották hitüket minden totalitárius, háborús és emberiségellenes akarat ellenére. A kötetben az olvasó megismerkedhet többek között gróf Klebelsberg Kunó, Salkaházi Sára, Slachta Margit, Esterházy János, Apor Vilmos, Mindszenty József, Márton Áron, Prohászka Ottokár, Barankovics István életével. Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője a bemutatón azért is fontosnak nevezte ezeknek az életutaknak a megismerését, mert sokakban nagy a kísértés, hogy egészen másfajta divatokat kövessenek. Földesi Margit kiemelte azokat a tanítványait, akik tevékenyen részt vettek a kötet megírásában. Olyan fiatalok, akik vallják: van magyarság és hit. Szerencsés Károly pedig rámutatott: bár a könyv tragikus sorsokról szól, mégis optimista, hiszen a végén az üldözöttek lettek a győztesek, nem üldözőik.

A Magyar Hírlapban (11.o.) Sinkovics Ferenc Keresztények címmel ugyancsak kiemeli a fent említett kötet megírásában részt vállaló egyetemisták munkáját, hangsúlyozva: „Az, hogy vannak egyáltalán olyan fiatalok ebben a fogyasztásra és sekélyes szórakozásra nevelt világban, akiket érdekel egy ilyen munka, és kedvvel is csinálják, azt jelzi, ver még ennek a népnek a pulzusa, visszajut a hit a maga rangjára, nincs minden elveszve.”

A Népszabadságban (13.o.) Csordás Lajos Mesélnek a piros téglák címmel számol be arról, hogy Tarnóczky Attila kémia-fizika-technika szakos gimnáziumi tanár felújított egy kidobott barokk oltárt a Nagykanizsához tartozó látó-hegyi kápolnában. A cikkíró kiemeli: a fizikai munkától egyáltalán nem idegenkedő tanárnak „volt elég tudása, ügyessége hozzá, hogyan lehet a belül szinte porhanyósra rágott, XVIII. századi fa alkatrészeket tartósítani. A falapokba hátulról furatokat készített, s azokon át kétkomponensű műanyag faimpregnálót fecskendezett a lapokba, ami által azok újra tartósakká és kezelhetőkké váltak. Ezek után már lehetett a felületüket is tisztítani, csiszolni. Végül pedig újra össze lehetett állítani belőlük az oltárt, pótolva a már elvesztett részeket. Még egy Szent Bertalan-kép is került bele, ahogy az régen is volt. Bertalan ugyanis a kis kápolna egyik védőszentje. Végül a mentőakció elismeréseként a kisdobásra ítélt oltár visszakerülhetett a felújított kápolnába. Még az ereklyéit, Victorius és Pius szent vértanúk maradványait is visszakapta, melyeket a kidobás előtt persze kimentettek belőle.”

Magyar Kurír