Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (Új állásfoglalás… 11.o.) és a Magyar Nemzet (Pedofília… 8.o.) beszámolói szerint német lapok Federico Lombardi szentszéki szóvivőre hivatkozva arról írnak, hogy nem kizárt, a papi pedofíliával foglalkozó, az ír katolikus egyházhoz intézett pásztorlevél után XVI. Benedek pápa külön is állást foglal a németországi szexuális visszaélésekről. Lombardi szerint a Szentatya megtalálja a megfelelő módot arra, hogy a Németországban történt esetekkel kapcsolatban is nyilatkozzon. A szóvivő így fogalmazott: „Az ír hívőknek szóló levélben a pápa nem térhetett ki mindenre, nem lehet mindenről egyszerre beszélni. Ez a dokumentum nem büntetőjogi határozat. Olvassák el figyelmesen a levelet. Azt hiszem, egyértelműen kiderül belőle, hogy a bűncselekményt elkövetők nem bújhatnak el Isten és az emberek szeme elől.” A Magyar Hírlap azt is közli, hogy a Wir sind Kirche (Mi vagyunk az Egyház) nevű népi mozgalom csalódott a pásztorlevél miatt. A mozgalom szóvivője, Christian Weisner úgy véli: a dokumentum csak az egyház megtépázott tekintélyét igyekszik helyreállítani, de a pápa nem említette meg a németországi áldozatokat, és nem foglalkozott olyan fontos kérdésekkel, mint a papi nőtlenség ügye, továbbá az egyházon belüli szexuális oktatás.

A Népszabadság (A regensburgi püspök… 6.o.) beszámolója szerint heves felháborodást váltott ki Németországban a regensburgi püspök. Gerhard Ludwig Müller a pedofil bűncselekményekkel kapcsolatban egyházellenes kampánnyal vádolta a médiát, és a sajtó tevékenységét a náci rezsim hasonló magatartásához hasonlította. A püspök kijelentésétől elhatárolta magát a Vatikán. Walter Kasper bíboros közölte: a katolikus egyháznak nem másra kell mutogatnia, hanem saját házában kell rendet teremteni.

A Népszava (Hans Küng… 2.o.) ugyancsak utal a regensburgi püspök kijelentésére, emellett idézi az ismert svájci teológust – Joseph Ratzinger régi riválisaként bemutatva –, aki azt állítja: „XVI. Benedek évtizedek óta tisztában volt azzal, mi zajlik az egyházban. Azt hiszem, nem túlzás, ha azt mondom, senki más nem ismerte annyira ezeket az eseteket, mint ő” – utalt Hans Küng arra, hogy a pápa még bíborosként a Hittani Kongregáció prefektusa volt. A svájci teológus említést tett egy állítólagos levélről, amelyet Joseph Ratzinger 2001-ben írt a világ püspökeinek. Küng szerint ebben arra kérte a főpapokat, hogy a szexuális visszaélésekről szóló értesüléseiket a legnagyobb titoktartás közepette küldjék el a Szentszéknek. A svájci teológus szerint fel is jegyezték mindezeket, de nem történt semmi. Küng leszögezte: nyilvánvaló, hogy a cölibátus összefügg a szexuális visszaélésekkel.

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (A hazugság nem erény… 4.o.) beszámolva a Civil Összefogás Fórum minapi, a Testnevelési Egyetemen tartott rendezvényéről, idézi Osztie Zoltán plébánost, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) elnökét, aki felhívta a figyelmet, hogy egy párt gyűlésein még mindig az Internacionálét éneklik, „a múltat végéképp eltörölni” eszméjének jegyében, ami embertelen gondolat, csakúgy mint a szélsőséges individualizmus. Ugyanott az önérdekű hazugságot helyesnek tartják, s ebből politikai kampányt is gyártanak, noha a hazugság a zsidó-keresztény hagyományban bűnnek minősül. Osztie Zoltán hangsúlyozta: a KÉSZ-nek vállalnia kell a közéleti szerepet, de ez nem jelenti azt, hogy az egyháznak is részt kell vennie a hatalom gyakorlásában.

A Magyar Nemzet (Rábeszélőgépek rabságában 2.o.) Bölcskei Gusztáv református püspök nyilatkozik, aki elmondta: „A Szentírás a világ legőszintébb könyve, nem hősökről, hanem hozzánk hasonló, egyszerű s gyarló emberekről szóló történeteket olvashatunk benne. Az isteni szeretet szüntelen jelenléte azonban bizonyossággal tölti el ezeket az esendő embereket: nincsenek egyedül; gyarlóságaikkal, bűneikkel együtt is elfogadja őket a krisztusi szeretet. A problémáik, persze, ettől még nem oldódnak meg, de szorongásaik és félelmeik bilincse igen. Ravasz László egyik bölcs mondását – ’nem problémákat akarunk megoldani, hanem bilincseket’ – érdemes a félelem óráiban felidézni.” A református püspök elismeri a kommunikáció fontosságát, de figyelmeztet: „Mint minden eszközzel, a tájékoztatási instrumentumokkal is lehet jót cselekedni, és válogatott gonoszságokat elkövetni. Baj csak abból származik, ha az ember összetéveszti a célt és az eszközt. Amíg az eszköz arra szolgál, hogy a híreket a megfelelő befogadói körhöz eljuttassa, nincs semmi vész. Amikor azonban a kommunikációs eszköz céllá válik, és semmi másra nem törekszik, csak arra, hogy a befogadónak azt sugallja, ne foglalkozz azzal, ami körülötted ténylegesen történik, abban a pillanatban minden tájékoztatási eszköz kártékonnyá válik. Az elektronikus média is. Az a ’rábeszélőgép’, amelyik a maga hatásos eszközeivel hamis dolgokat hirdet, téveszméket népszerűsít, emberségünket rabolja meg. A néző befolyásolása érdekében oly sok mindenre elszánt mai tömegtájékoztatás… a legnagyobb vétséget a mi számításaink szerinti kilencedik parancsolat ellen követi el: Ne tégy a felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! Azaz: ne ámítsd, hogy ha ezt a szert megveszi, örökké fiatal marad, ha meg azt a másikat, egy életen át boldog lehet. Persze, nehéz olyan világban eligazodni, amelyik a szabadság bűvöletében él, és azt hirdeti, az az igazi szabadság, ha senki semmibe nem szól bele. Más kérdés, hogy ezt az életelvet azok hirdetik a leghangosabban, akik csakis egyetlen fogyasztói modellt tartanak szentnek és sérthetetlennek, mást sem ismételgetnek: a tőke szabad mozgását biztosítani kell. Minden más csak ez után következik, az emberek szabad mozgásának, munkavállalási vagy tanulási lehetőségeinek a biztosítása is. A hamis ígéretekkel bombázott egyének idővel aztán képtelenek lesznek egészséges közösségi életet élni. Az elmúlt évtizedekben engedtük, s ebben valamiképpen mindnyájan hibásak vagyunk, hogy életünk legfontosabb közösségeit szétromboljuk. A családi közösséget is, az egyházi közösségeket is, a nemzet közösségét is.” Azzal kapcsolatban, hogy a legszentebb keresztény fogalmakat kigúnyoló reklámok, kiállítások elleni tiltakozás mennyire hatásos, Bölcskei Gusztáv elmondta: „A keresztyén közösségek nem állnak ki a protestáló egyházi vezetők mellett, talán nem is érzékelik az emberek, hogy a sértés, a gúny voltaképpen mindnyájukat megsebezte. Az elfásult magyar társadalom, amelyik nap mint nap azt látja, hogy semminek nincsen semmiféle következménye, azt is szó nélkül hagyja, amiért az előttük járó nemzedékek még erős hangon tiltakoztak volna. Felrázni őket, Németh László szavait kölcsönvéve: a ’nemzetragasztás’, a közösségek összekovácsolása annak az eljövendő országvezetésnek a feladata, amelyik pontosan tudja, hogy mi a teendője, s felelősséggel vállalkozik rá, hogy azt teljesíti is.”

Magyar Kurír