Napi sajtószemle

A Népszabadságban (15.o.) R. Hahn Veronika Felkorbácsolt indulatok címmel foglalkozik azzal, hogy a közelmúltban a BBC szolgáltató etikai tanácsadói javasolták a BC, Before Crist, Krisztus előtt és az AD, Anno Domini, Krisztus után megjelölésnek az időszámítás előtt és utánnal való felváltását. A tudósító rámutat: a BBC „több nagyágyúja” azonnal elhatárolta magát az átállástól, amit R. Hahn Veronika szerint az etnikai és vallási kisebbségek érzelmei és a modern kor követelményei indokoltak volna. A cikkíró megemlíti azt is, hogy megszólalt az ügyben a Vatikán is, „történelmileg értelmetlen képmutatásnak” minősítve a tervet. A BBC közleményben jelezte: nem is adott ki irányelveket az időszámítással kapcsolatban, és „teljes mértékben az egyes programokon és szerkesztői kollektívákon múlik, hogyan jelölik a korokat”. A vallási és etikai műsorok vezetője pedig bejelentette, hogy adásaikban megmarad az AD és BC elsőbbsége.

A Magyar Nemzetben (10.o.) Stier Gábor A vodkakirály diadala címmel arra keresi a választ, hogyan kaphatott a nyíltan antiklerikális, a katolikus egyháznak nyíltan hadat üzenő Janusz Palikot liberális pártja 10 százalékot a lengyel parlamenti választásokon, megszerezve ezzel a harmadik helyet. A cikkíró emlékeztet rá: a most Palikotra és pártjára szavazók először tavaly tavasszal, a Jaroslaw Kazcyinski lengyel elnököt ért halálos szmolenszki repülőgép-tragédia idején hallatták hangjukat, amikor felléptek az elnöki palota elé feszületet állítókkal szemben. Stier úgy véli: ez már jelezte a fordulatot a katolikus Lengyelország egy részének világnézetében. „E jelenségre az egyház határozatlanul reagált, Palikot viszont megérezte benne a lehetőséget. A szexuális kisebbségek jogegyenlőségét, a szabad abortuszt, az enyhe kábítószerek legalizálását, a mesterséges megtermékenyítés állami finanszírozását tűzte a zászlajára, követelte a papok megadóztatását, s a hitoktatás, valamint a feszületek száműzését az iskolákból. Az ehhez hasonló jelszavak eddig nem hoztak tömegesen szavazatokat Lengyelországban, felnőtt azonban egy nemzedék, amely már jóval kevésbé tiszteli a hagyományos értékeket.”

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (6.o.) Frenyó Zoltán A konzervativizmus ismérvei címmel reagál Nyíri Kristóf akadémikus október 12-én megjelent nyilatkozatára, amelyben a konzervatív filozófiáról és értelmiségről fejtette ki gondolatait. A cikkíró emlékeztet rá, hogy Nyíri Kristóf 1984-ben a Kossuth Kiadó marxista szerkesztőjeként meghiúsította, hogy megjelenjék Loppert Csabának Emmanuel Mounier katolikus perszonalista filozófusról írt kiváló monográfiája. Szintén Nyíri akadémikus tette lehetetlenné 2009-ben, hogy a Frenyó Zoltán által szervezett, Molnár Tamás katolikus filozófus eszmevilágáról szóló konferenciának az MTA otthont adjon. A cikkíró értelmezhetetlennek tartja Nyíri Kristóf egyes kijelentéseit, például azt, hogy a konzervatív ember az idővel küzd és tanácstalan a jövőt illetően. Frenyó Kifejti: „Szent Ágoston például nem azért küszködik az idővel, mintha a jövőt semmilyen módon nem tudná elővételezni… a konzervativizmust, mivel a történelem folyamán különböző átalakulásokon és torzulásokon megy át, és szükséges változások kerékkötőjévé is válhat, nem kell abszolutizálni. Molnár Tamás például, látva a liberalizmus és a kereszténység egybenövését, magát nagyon helyesen nem konzervatívnak nevezte, hanem katolikus filozófusnak. Konzervativizmus, szocializmus és liberalizmus tudniillik nem fedik le a lehetséges szemléletmódokat. Mellettük létezik a keresztény világnézet, amely szerves egységben képviseli az előbb említett irányzatok értékes elveit, elhagyja azok káros túlzásait, mialatt a ’régit és újat’ (Mt 13,52) értéke szerint egyaránt felkarolja.”

Magyar Kurír  

(bd)