Napi sajtószemle

A Népszabadság (3,.o.) Esküvő és mise zárt ajtók mögött címmel számol be arról, hogy a hét végén is zárva tartott a londoni Szent Pál-székesegyház, amelynek főbejárata előtt most már több mint egy hete táboroznak a helyi „felháborodottak”, a „Foglald el a londoni tőzsdét” mozgalom tagjai. A lap megjegyzi: 1940 óta nem volt példa arra, hogy a templomban zárt ajtók mögött kellett volna megtartani a vasárnapi misét. Egy házasodni érkező ifjú pár kénytelen volt az oldalbejáratot használni, de a feleség megértően nyilatkozott a táborozókról és a tiltakozó mozgalomról. A székesegyház kanonokja attól tart, hogy a turisták elmaradása napi 16-20 ezer font bevételkiesést okoz a templomnak. 

A Magyar Hírlapban (4.o.) Kacsoh Dániel Még csiszolni kell az egyházi törvényen címmel úgy véli: valamilyen formában módosulhat a közeljövőben a nyár elején megszavazott, de az utolsó pillanatban fideszes módosító indítványokkal „szétbombázott” egyházügyi törvény. Szinte biztos, hogy még az idén bővül a parlament által elismert felekezetek száma.

A Magyar Nemzetben (6.o.) Pelle János Radikálisok a Duna két partján címmel azt fejtegeti, hogy a Jobbik ideológiájának feloldhatatlan ellentmondásai a kereszténységgel és a globalizációval kapcsolatban lehetőséget nyújtanak arra, hogy a Fidesz-KDNP egyfajta karanténba szorítsa a Jobbikot, kizárva vele a következő választások után a koalíció lehetőségét. Ezáltal Orbán Viktor az ismétlődő támadások ellenére megőrizheti szalonképességét a hazai és a nyugati liberális közvélemény előtt. A cikkíró úgy látja: a Jobbik nem képes eldönteni, hogy a „pogány” vagy a „keresztény” nacionalizmus mellett kötelezze-e el magát. „Vezetői vallásos kereszténynek vallják magukat, de híveik jelentős része azokból a radikális fiatalokból áll, akik a párt körül megszerveződött ellenkultúra híveiként erős vonzalmat éreznek a pogány hagyományok iránt. Ezt pedig a keresztény egyházak vezetői nem nézik jó szemmel. Nem véletlen, hogy Erdő Péter bíboros elhatárolódott a Jobbik adventi keresztállításaitól, vagy hogy a katolikus egyház nem volt hajlandó felszentelni a Verőcén emelt ’újpogány’ templomot.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (15.o.) Lisztre emlékeztünk címmel számol be arról, hogy szombaton ünnepeltük Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóját, amely az idei emlékév csúcspontját jelentette. A lap kiemeli: a Krisztus-oratórium díszelőadását Budapesten a Szent István-bazilikában, a Megváltó teljes életét feldolgozó műhöz talán legméltóbb helyen tartották szombat este, Schmitt Pál köztársasági elnök, valamint Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár jelenlétében. A Nemzeti Filmharmonikusokat és Nemzeti Énekkart, valamint az énekes szólistákat – Szabóki Tündét, Gál Erikát, Ócsay Annamáriát, Horváth Istvánt, Orendt Gyulát és Kovács Istvánt – Kocsis Zoltán vezényelte a több mint ezerfős hallgatóság előtt. Párizsban a Magyar Rádió Ének- és Zenekara adta elő a Krisztus-oratóriumot Peskó Zoltán vezényletével, Fodor Gabriella, Megyesi Schwartz Lúcia, Alessandro Codeluppi, Rezsnyák Róbert és Cser Krisztián szólistákkal.   

Magyar Kurír