Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (8.o.) Modernizált brit trónutódlás címmel számol be arról, hogy tizenhat ország adta tegnap beleegyezését abba, hogy a jövőben módosítsák a brit trónutódlás szabályait. Ennek értelmében Vilmos herceg trónörökösnek és felségének, Katalin hercegnőnek az elsőszülött gyermeke követi Vilmost a trónon, függetlenül attól, hogy fiú-e vagy lány. A trónörökösek számára pedig lehetővé válik, hogy római katolikus házastársuk legyen anélkül, hogy le kellene mondaniuk a koronáról. David Cameron brit miniszterelnök tegnap közölte: „Az, hogy egy fiatalabb fiúgyermek uralkodó lehet a nővére helyett csak azért, mert ő férfi, vagy az, hogy egy jövőbeli uralkodó bármilyen vallásúval házasodhat, csak katolikussal nem – az ilyen gondolkodásmód nem egyeztethető össze azokkal a modern országokkal, amelyekké váltunk.” A polgári napilap emlékeztet rá: az 1701-ben kelt trónöröklési törvény gondoskodott eddig arról, hogy az angol uralkodó és házastársa se lehessen katolikus. A David Cameron által bejelentett módosítások azonban nem változtatnak azon, hogy katolikus királya vagy királynője nem lehet az Egyesült Királyságnak, a mindenkori uralkodó ugyanis az anglikán egyház vezetője.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (32.o.) Sitkei Levente Napfénytaktika címmel Dél-Koreáról írt útinaplót, kiemelve, hogy az elmúlt hatvan évben szegény országból nagyhatalommá vált. A cikkíró megemlíti, hogy a főváros, Szöul elegáns üzleti főutcájának elején található a világ talán legnagyobb temploma, ahol egyszerre ötvenezren vehetnek részt az igehirdetésen. Újprotestáns felekezetről van szó, s a templom is modern. Sitkei rámutat: a számok alapján Korea keresztény ország, a népesség 40 százaléka követi Krisztust, leginkább valamely protestáns gyülekezeten belül. „Itt nem a régi európai irányzatokra kell gondolni, hanem a modern, amerikai típusú egyházakra, ahol a hitszónok személye nagyon fontos, a zene modern, az istentisztelet során pedig sokat tapsolnak a hívek.” Ám Sitkei a túravezetőt idézi: a koreai nép nagyon könnyen alkalmazkodik. A buddhizmus helyett felvette a kereszténységet, mert a céljainak megfelelt, de később ezt másra változtathatja, ha úgy látja jónak. Egy koreai hölgy pedig elmesélte: borzasztó nehéz volt elfogadtatni szüleivel, hogy ő is Krisztus követői közé tartozik. Döntését így indokolta: „Úgy érzem, van valaki, aki irányítja az életemet, a buddhisták szerint viszont az ember maga irányítja a sorsát.  

Szintén a Magyar Nemzetben (21.,26.o.) György Zsombor Pénzedikén címmel készített riportot a többségében romák által lakott, Borsod megyei Gadnáról, amely néhány évvel ezelőtt egy szörnyű gyilkosságról híresült el, most pedig arról, hogy a rendőrség és az ügyészség uzsora vádjával gyanúsítja Lakatos Dezső polgármestert és feleségét. Ők azonban tagadják a vádat, és a település lakosságának apraja-nagyja is hisz az ártatlanságukban. Nyilatkozik az újságnak Veress Zoltán plébános, aki országos rekorder: huszonegy faluban látja el a szolgálatot, ennyi település máshol egyetlen paphoz sem tartozik. A riportból kiderül, hogy az atya a pap labdarúgó-válogatott csatára, lelkes rocker, Keresztes Ildikó énekesnőt is ő adta össze az Edda basszusgitárosával. Elmondta: néhány ezer forintot ő is szokott kölcsönözni a szűkölködőknek, persze kamat nélkül. Néhányan megadják a pénzt, mások nem. Ők többet nem kapnak. Veress Zoltán szerint Gadna a múltban nagyon szép falu volt, s Lakatos Dezső sokat tett azért, hogy a település ismét a szebbik arcát mutassa. A szegénység elképesztően nagy, az atya szerint itt még az uzsorásoknak sem megy igazán. A téeszidőkben a mostani helyzethez képest virágzott a környék, volt munka. Veress Zoltán Székelyudvarhelyen nőtt fel, tapasztalta a kollektivizálás következményeit, de szerinte nem kellett volna azt is szétverni, ami működött. Elmondta azt is: nem szeretné, ha félreértenék, rasszizmussal vádolnák, „mert nem erről, hanem a társadalmi helyzet megéléséről, a tapasztalatok leszűréséről van szó, amikor azt mondja: nehéz kérdés, hogyan lehet a cigány embert rávenni a munkára. Akad köztük is sok szorgos, de a többség kigúnyolja azt, aki dolgozik. Felsővadászon (Gadna előtt az utolsó falu) még a lakosság fele-fele arányban roma és magyar, de a gyerekek két kivétellel mind cigányok. Hittanra tanítja őket, úgy tűnik, jó irányba, de aztán elkallódnak… A szocializáció legalsó fokáról kell felemelni őket, de most már csak nagyon határozott eszközökkel lehetséges. Nem elég csak az iskolalátogatáshoz kötni a segélyezést, hanem tovább kell szigorítani a feltételeket. Bentlakásos sulikra és példaképekre van szükség, szorosan követve, egyesével kell mentorálni a gyerekeket, ha el akarunk érni valamit” – mondta a plébános, hangsúlyozva: az egyháznak azért még van némi tekintélye, de leginkább babonaként kezelik a hitéletet, telepakolják otthonukat kegytárgyakkal, ám a tanításokat nem tartják. Dolgozik három-négy roma pap is a térségben, de nagy hatásuk nekik sincs, bár helyi szinten, szűk csoportokban néha jó útra lehet terelni a közösségeket. Csak a csodákból lehetne több is. Veress Zoltán ma is rendszeresen hallja a cigányoktól, hogy azért nézik le őket, mert ők a kisebbség. Erre csak azt szokta felelni nekik: nézzetek körül, itt már ti vagytok a többség.
Magyar Kurír