Külföldi hírek
A Népszabadság (1.,7.o.) Pápai levél az ír pedofilokról, a Népszava (1.,13.o.) Bocsánatot kért a pápa, a Magyar Nemzet (8.o.) XVI. Benedek: Szégyenteljes, ami történt címekkel számolnak be arról, hogy a szombaton nyilvánosságra hozott, az ír katolikus egyházhoz intézett pásztorlevelében az egész egyház által érzett szégyennek és lelkiismeret-furdalásnak adott kifejezést XVI. Benedek pápa. (Lásd március 20-ai számunkban Bemutatták a pápa ír híveknek írt levelét című hírünket – a szerk.)
A Népszabadság kiemeli, hogy a Szentatya levelét történelminek nevezte Sean Brady ír bíboros érsek. A papok által elkövetett szexuális zaklatás áldozatait képviselő „One in Four” csoport szerint azonban a levél csalódást okozott, mert a pápa nem ismerte el a Vatikán felelősségét.
A Népszava és a Magyar Nemzet beszámolói is úgy értékelik, hogy a dokumentum vegyes fogadtatásra talált a világban. A Népszava azt is megjegyzi, hogy az áldozatok számára elsősorban az okozott csalódást, hogy bár a pápa a körlevélben említést tesz a súlyos bűncselekményt elkövetett ír papokról, nem követeli a felelősök lemondását. A Népszava idézi Christoph Schönborg bécsi bíboros érseket, az Osztrák Katolikus Püspöki Konferencia elnökét, aki elmondta: egyértelmű iránymutatást ad a pápa Ausztria számára is: „Pontosan érzi az ember azt, hogy a levéllel nemcsak az ír katolikusokat szólította meg. A pásztorlevelet nekünk, osztrákoknak is írta.” Schönborg bíboros nem zárta ki, hogy kárpótlást fizetnek az áldozatoknak.
A Magyar Nemzet (Szigorúbb… 8.o.) közli azt is, hogy Rino Fisichella, a Szentszék etikai megbízottja a L’ Avvenire katolikus újságnak elmondta: a papneveldékbe jelentkező fiatal férfiak szigorúbb megszűrését helyezte kilátásba. A jelentkezők számának visszaesése sem lehet indok arra, hogy felvegyenek mindenkit, aki bekopog s papi szeminárium kapuján.
Hazai hírek
A Magyar Nemzet (Elismerés… 2.o.) és a Magyar Hírlap (Kitüntették… 3.o.) is beszámolnak arról, hogy Csehmindszenten, a római katolikus plébániatemplomban adták át tegnap délután a Mindszenty Társaság Mindszenty-emlékérmét. Az elismerést évente három alkalommal ítélik oda azoknak, akik hozzájárultak a hercegprímás emlékének ápolásához. Az elismerést ezúttal Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke vehették át. A két kitüntetett a Magyar Hírlapnak rövid interjút is adott. Spányi Antal elmondta: „Mindszenty alakja a hitből fakadó lelki erő, az egyházáért és a nemzetéért bátran kiálló ember csodálatos példája. Ma is léteznek erők, melyek támadják az egyházat, amelyben valóban fellelhető az emberi gyarlóság, ám nem ez a meghatározó, hanem sokkal inkább a cselekvő szeretet. Ma is szükség van, ha más eszközökkel, más módon is, a hercegprímás bátor helytállására.” Semjén Zsolt emlékeztet rá: Weöres Sándor írta egyszer: „milyen tanulságos, hogy a hatalommal és pénzzel propagálva támogatott birodalmak alig élnek túl egy-két emberöltőt, a szerzetesrendek viszont örök értéket képviselnek, pedig csak néhány imádkozó alapította őket. Mindszenty Magyarországnak ma is példakép, az őt üldöző bolsevizmus azonban már rég a történelem süllyesztőjében van.”
A Népszabadság (5.o.) A keresztény közösség és a profit címmel kérdéseket tesz föl: „Lehet-e keresztény egy közgazdász a munkaidejében, köthet-e jó üzletet az egyház tanításai szerint dolgozó menedzser, szabad-e egyáltalán hitéleti kérdésekről beszélni az irodában? Nos, a kérdésekre az Oktatási Hivatal már megadta a választ, amikor államilag elismert képzéssé nyilvánította a keresztény közgazdászképzést.” A leendő hallgatók egyik oktatója, Baritz Sarolta, Laura nővér lesz, aki a Pepsi-Cola kereskedelem-fejlesztési menedzseréből lett a domonkos rend budakeszi rendházának apácája, majd a Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszékének tanára. Laura nővér elmondta: leendő hallgatóik számos fontos ismeret mellett arról tanulnak majd, hogyan léphetnek túl az önzésen, amely adott esetben vállalati szintű önzés is lehet. Számos nagy cég például önmaga reklámjaként hasznosítja a társadalmi felelősségvállalás jegyében tett adományait, ami első hallásra pozitív képet festhet, valójában azonban ez is csak az imázsépítés egyik eszközeként szolgál. A Sony például nem véletlenül támogatja Amerikában és Japánban az oktatást, mert jótékony szerepében is potenciális vásárlóinak mutatja meg magát – holott sokkal többet használna az oktatás ügyének, ha ugyanezt a pénzt a harmadik világban költené el. Pozitív példában sincs azonban hiány, a Magyarországon forgalmazott Fagor készülék, például az észak-spanyolországi Mondragón Szövetkezeti Vállalat terméktej, amelynek dolgozói 1956 óta tulajdonosként, a több mint hetvenezer alkalmazott érdekeit szem előtt tartva alakítják – egyébként eredményesen – az üzletpolitikát.
Magyar Kurír