Napi sajtószemle

A Magyar Fórumban (5.o.) Zsillye Gábor Fények és képek címmel számol be arról, hogy Piotr Jantos lengyel és Szirányi Imre magyar fotóművészek gyűjteményéből nyílt kiállítás Esztergomban az idén májusban boldoggá avatott II. János Pál pápáról. A Santo subito – II. János Pál, Kelet-Európa nagykövete című fotókiállítás 2012. február 29-éig látható az esztergomi Bazilika lábánál található Szent Adalbert Központban.

A Magyar Nemzet (Katolikus… 15.o.) és a Magyar Hírlap (Kezdődik… 15.o.) is közlik, hogy ma kezdődik és szombatig tart a XV. Faludi nemzetközi amatőrfilm-szemle Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A remény témájában meghirdetett katolikus filmszemlén több mint 130 rövidfilmet vetítenek. A zsűri tagja Buglya Sándor, Gelencsér Gábor, Győri Márk és Lázár Kovács Ákos, a testület elnöke Bereményi Géza. A filmszemle kísérő programjaként Bereményi filmjeiből mutat be válogatást a magyar jezsuiták ifjúság- és felnőttképzési intézete.

A Heti Válaszban („A kultúra…” 26-29.o.) Jankovics Marcell Kossuth-díjas rajzfilmrendező nyilatkozik, akinek csaknem harminc év után elkészült a filmje Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményéből. Elmondta: „Nem a mű végére helyezem a hangsúlyt, ahol az Úr kimondja: ’Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” hanem az űr színre, ahol Ádám mondja ki: ’A cél halál, az élet küzdelem, S az ember célja e küzdés maga’. Tehát nem az Isten adja ki az ukázt, hanem megerősíti az embert abban, amit az már úgyis tud. Ezért lett nálam a küzdés a vezérmotívum. Mindig tudtam, hogy Lucifer egyik tételmondata – ’Küzdést kívánok, díszharmóniát’ – nagyon fontos sor, de meg kellett rá érnem, hogy lássam: a küzdés a lényeg. Kezdetben inkább Lucifer volt fontos számomra, mert ő az énem lázadó fele; nemcsak Ádám, de Lucifer is én vagyok.”

A lapban (47-49.o.) Lukácsy György Kortárs tragédia címmel kritikát is írt Jankovics filmjéről, felidézve, hogy a pannonhalmi bencéseknél végzett rendező egy korábbi interjújában fontosnak tartotta hangsúlyozni a Tragédia gnosztikus vonását: „Az Istennel úgy beszél Lucifer, mint aki társ a teremtésben, afféle démiurgoszi világteremtő szellemként. Maga is mondja a drámában: ’De mindöröktől fogva élek én.’… A Kínában gyakorlott univerzalizmus, akárcsak a buddhizmus, nem ismeri – csak bizonyos, mondhatni népszerű szinteken – a személyes Istent. Hozzám ez a fajta keleti gondolkodásmód áll közel. Ezért nem illek bele teljes mértékig a hagyományos keresztény közösségbe, mert számomra Isten nem egy antropomorf lény.” Lukácsy György nem tartja véletlennek, hogy Jankovics Marcell filmjében hangsúlyos a konstantinápolyi szín fonák konfliktusa, amikor is egy i betűért folyik élet-halál harc. Ám a cikkíró idézi Szabó Ferenc jezsuita pap költőt, aki Bevezetés Krisztus misztériumába című tanulmányában írja: „Csakhogy ez az i (homoousious=egylényegű; homoiousios=hasonló) a keresztény hit alapját érintette. Arról volt szó, hogy Jézus Krisztus Isten egyszülött Fia, avagy csak legkiválóbb teremtménye (a teremtés eszköze). Ha Jézus csak ember, ha csak teremtmény, hogyan válthatott meg bennünket?”

Magyar Kurír