Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (Kubába utazik… 6.o.) beszámol arról, hogy a Vatikán tegnap bejelentette: XVI. Benedek pápa mexikói és kubai apostoli látogatásra készül tavasszal. A Magyar Hírlap emlékeztet rá: a Szentatyának ez lesz a második látogatása Latin-Amerikába, 2007-ben Brazíliában járt. A pápa azért látogat el a kommunista Kubába, hogy „együtt legyen a kubaiakkal történelmük e fontos pillanataiban.” Ez az út egybeesik a Kuba védőszentjének tekintett Virgen de la Caridad del Cobre szobra megtalálásának 400. évfordulójával.

A Magyar Nemzet (A vallásnak… 4.o.) részletesen, a Magyar Hírlap (Egyház… 2.o.) néhány sorban számol be arról, hogy Az egyházak és a vallások szerepe a Duna-régióban – Eredmények és jövőbeli kihívások címmel kezdődött tegnap Esztergomban az Európai Parlament néppárti frakciója által szervezett nemzetközi konferencia. Erdő Péter bíboros prímás, Budapest-esztergomi érsek előadásában elmondta: „Esztergom jelképes és ősi város, amely emlékeztet arra, hogy a különböző vallásoknak lehet és kell párbeszédet folytatniuk, mert vannak nagy és közös feladataink. Az ember valódi boldogságát, az élet mélyebb értelmét akarjuk kutatni, és ezt kívánjuk megosztani egymással. Hitünkből optimizmust merítünk, hogy mindenfajta krízis és gazdasági nehézség ellenére is bizakodók vagyunk a Gondviselésben, és szilárd elkötelezettséggel nézzünk a jövőbe.” Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kiemelte: Jézus Krisztus nem hitbuzgalmi gyakorlatokat hagyott a követőire, hanem az élet minden területén hatott a tanítása. Az evangélium nemcsak térben és időben egyetemes, de témáját tekintve is: egyaránt szól a tudományok, a művészetek kérdéseiről s társadalmi gondokról. „Ebből fakadóan a vallásszabadság egyfajta korlátozása lenne, ha kétségbe vonnánk, hogy a vallásnak az élet minden területén van üzenete, így a közéletben is” – mondta a KDNP elnöke. Hozzátette: „Minden vallás természetszerűen fenntartja magának azt a küldetést, hogy ne csak a templom falai között folyasson hitbuzgalmi tevékenységet.” Semjén Zsolt szerint nem az állam és az egyház erőltetett szétválasztása a járható út, hiszen azokat alkotmányos szempontból elválasztották egymástól. A járható út az egyháznak és az államnak a minél szorosabb együttműködése. Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára leszögezte: Magyarországon a vallás és a kereszténység kettős helyzetben van, hiszen ez a kultúránk, ez a történelmünk, ezek a mi gyökereink, ami magától értetődő. E magától értetődőségért azonban meg kell küzdeni. Balog szerint keresztény gyökereinket az előző hatvan-hetven év sem tudta megtörni. „A vallásról beszélni szép és emelkedett dolog a közvéleményben, de a kereszténység témája általában konfliktushelyzetben jelenik meg. A kereszténység legnagyobb ellensége nem az ateizmus támadása, hanem mindenekelőtt az érdektelenség, az unalom.” A Magyar Nemzetnek Tőkés László református püspök, az Európai Parlament alelnöke nyilatkozott is, hangsúlyozva: Magyarországon sikerült viszonylag kedvező viszonyt kialakítani az utóbbi húsz évben az állam és az egyház kapcsolatában, elég, ha csak a vatikáni szerződésre gondolunk. Ellentétben Romániával, ahol kiváltságos nemzeti egyházként működik a román ortodox egyház, ami nagyban hozzájárul Erdély elrománosodásához. Tőkés László emlékeztetett rá: Erdélyben az előző húsz évben 2000 ortodox templomot és 40 kolostort építettek főként magyar többségű településeken. Magyarország e tekintetben példa, hiszen a magyar egyházak igyekeznek betölteni nemzetmegtartó szerepüket. Az EP alelnöke leszögezte: a társadalmat nem lehet elválasztani az egyháztól, az egyháznak szolgálnia kell a társadalmat. „Egy demokratikus társadalomban az állam oly módon kell hogy hozzájáruljon ehhez, mint Magyarországon is, ahol az egyházakkal folytatott párbeszéd során meghatározzák az egyházi szerepvállalás helyét, idejét, módját és mértékét” – mondta Tőkés László.

Magyar Kurír