Napi sajtószemle

– 2010. március 20., szombat | 9:10

Külföldi hírek

A Népszava Szép Szó című mellékletében (3.o.) Várkonyi Tibor Cserbenhagyták-e a zsidókat? címmel fölteszi a kérdést: „Boldog vagy boldogtalan lesz-e végül a megboldogult XII. Piusz pápa, a hajdani Pacelli bíboros? A kérdés otromba és ostoba, hiszen eleve sejthetjük a végeredményt. Hiába a szenvedélyes nemzetközi vita, hogy XII. Piusz elnézte-e a nácik bűneit vagy zseniális módszerekkel inkább mentett-e zsidókat, ha a Vatikán elszánta magát a mennybemenesztésére, a szertartás meglesz. Annál is inkább, mert nyomós érvek szólnak amellett is, hogy XII. Piusz körmönfont diplomáciával csakugyan sokat tett. Legutóbb a The New York Timesban egy zsidó származásúnak mondott történész fejtette ki nem minden kockázat nélkül, hogy a háborús pápa egymaga több áldozat életét óvta meg, mint az amerikai Roosevelt elnök és Churchill brit kormányfő együttvéve.” A cikkíró eredeti dokumentumokra hivatkozik, így a The New York Times, a BBC és a londoni The Times titkosszolgálati jelentések alapján már 1941 végén, 1942 elején részletesen beszámoltak a haláltáborokról, s hogy a németek a zsidók kiirtását tervezik, ám a nyugati hatalmak érdemben nem tettek semmit ennek megakadályozásáért. Várkonyi arra is emlékeztet, hogy Claude Lanzmann kilenc és fél órás, világszerte vetített filmjében, a Soahban megállapította: a holokauszt idején „a zsidók nem éppen a világérdeklődés középpontjában álltak”. Ezt nem keserűséggel és nem is szemrehányással állapította meg, sőt, Várkonyi Tibor szerint „ésszerű magyarázatot” fűzött hozzá: „A demokráciákat akkor egyetlen történelmi kötelesség vezérelte: megsemmisíteni minden idők egyik legkegyetlenebb terrorrendszerét, ennek kellett alárendelni egész politikájukat. Utólag bármilyen fájdalmasnak tekinthető is, a zsidókérdés ugyancsak ilyen kisebb fontosságú probléma volt. Históriai méretűnek tekinthető az öt-hatmillió áldozat száma, de ez volt az ára annak, hogy végleges kudarcot szenvedjen a tömeggyilkos vállalkozás.”

A Magyar Hírlap (12.o.) Hollywoodnak már fontos Jézus című összeállításából kiderül: a 2009-es eladási adatok azt mutatják, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a mély keresztény tartalommal rendelkező filmek sokkal több nézőt vonzottak, mint a keresztényellenes világképet sugalló filmek, mint pl. az Antikrisztus. Ez utóbbiakhoz képest csak Észak-Amerikában majdnem háromszoros bevételt hoztak a keresztény értékrendű mozik. A Komfortos mennyország jelenleg tarol a világ mozipénztárainál, a film alapjául szolgáló Alice Sebold-regény pedig megjelenésekor maga mögé utasította a felülmúlhatatlannak hitt Potter-könyveket is. Ted Baehr neves amerikai médiaszakértő reményét fejezte ki, hogy a mostani felmérések után „talán végre a nagy stúdiók és a komoly független filmesek is észreveszik, milyen nagy az igény a biblikus örökséggel és tradicionális értékekkel rendelkező művek iránt. Hollywood többé nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja a jézusi tanítást, végtére is csak az Egyesült Államokban 234 millió keresztény él.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (2.o.) Joó István Mozgalom kétmillió imádkozó magyarért címmel idézi Mindszenty József bíboros hercegprímás híres mondását: „Ha lesz egymillió imádkozó magyar, nem félek a jövőtől.” A lapnak Szőke János szalézi szerzetes, a Mindszenty Alapítvány vezetője elmondta: „Kétszerezzük meg, amit Mindszenty József hercegprímás célul tűzött: legyen kétmillió imádkozó magyar, hogy ne csak politikai, de lelki fordulatot is sikerüljön végrehajtani nemzetünknek.” A 15 magyar egyházi személy boldoggáavatásán – köztük Mindszenty Józsefén is – fáradozó szalézi szerzetes évekkel ezelőtt engesztelő-imádkozó mozgalmat szervezett, hogy megvalósuljon Mindszenty József álma. Ennek nyomán Erdő Péter bíboros prímás 2006-ban, Szent István ünnepén bejelentette, hogy 1,396 millió írásos vállalást gyűjtöttek össze. Jelenleg már 1,409 millióan csatlakoztak az imádkozó mozgalmakhoz a Kárpát-medencében. P. Szőke elmondta: bár az eredetileg kitűzött célt túlteljesítették, azért sürgeti az „imahadjárat” kiszélesítését, mert hazánk, akárcsak a II. világháború után, ismét rendkívül nyomorúságos állapotba került. A posztkommunistákat váltó új kormányzatnak erős hátterűnek kell lennie, hiszen vészesen süllyedő hajót örököl. Szőke János azt is közölte a lappal, hogy várhatóan még az idén megtörténik Bogdánffy Szilárd nagyváradi és Scheffler János szatmárnémeti vértanú püspökök boldoggáavatása.

A Magyar Nemzet (Szigorítanák… 3.o.) beszámolója szerint Semjén Zsolt, a KDNP elnöke tegnap Ajkán egy lakossági fórumon azt mondta: széles konszenzussal módosítani kell az egyházalapítási törvényt. Kifejtette: tömegesek a visszaélések, amikor nem vallási tevékenységet folytató társulatok „eklézsiabizniszt művelnek és közpénzeket csapolnak meg”. „A javaslatunk lényege az, hogy valóban csak vallási tevékenységet folytató szervezetet lehessen egyházként bejegyezni” – mondta a KDNP elnöke.

Magyar Kurír