Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (13.o.) Nagy útra indult a bencés szerzetes, a francia Forrest Gump címmel közli, hogy gyalog teszi meg a dél-afrikai Fokvárostól Párizsig tartó húszezer kilométeres utat a francia Guillaume Combot, aki tegnap Balástya és Kistelek között haladt a régi 5-ös út mentén. Az egykori bencés szerzetes 2009 februárjában indult el világjáró útjára, mert úgy érezte, hogy csak úgy ismerheti meg önmagát és a körülötte élőket, ha Dél-Afrikából, Cape Townból gyalogszerrel jut el szülőhazájába, Franciaországba, egészen pontosan Párizsba.

A Hetekben (12-13.o.) Szobota Zoltán Hatóság lesz a parlamentből címmel ír arról, hogy lapértesülések szerint a kormány máris változtatna az egyházalapítás júliusban módosított feltételein. „A viharos körülmények között elfogadott új vallástörvényben szereplő tizennégy egyház mellett ősszel további felekezetek (kb. tíz) regisztrációs kérelme kerülhet az Országgyűlés elé.”  

Ugyancsak a Hetek (8-9.o.) Kolduspénzek című összeállítása a hajléktalankérdéssel foglalkozik. Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint a források hiánya jelenti a legnagyobb gondot a hajléktalanellátásban. Bár a szeretetszolgálat nem egyházi fenntartásban végzi a mintegy 1500 ügyfelet érintő tevékenységét, a kormánnyal kötött külön megállapodás értelmében nekik is jár az egyházi kiegészítés, amely idén 500 millió forintot tett ki. Az alelnök attól tart, hogy jövőre a források csökkenni fognak. Vecsei Miklós elmondta azt is: a LÉLEK-program, amelyet a Kocsis Máté vezette nyolcadik kerületben kidolgoztak, szakmailag rendben van, de olyan drága, hogy tömegek ellátására nem alkalmas. „Ami pedig a dolog rendészeti oldalát illeti, attól tartok, hogy ha megbélyegzünk egy társadalmi csoportot, akkor azt a társadalom előbb-utóbb meg fogja büntetni” – mondta a máltaiak alelnöke. Hozzátette: a társadalomnak jogos igénye, hogy rend legyen a köztereken, de szerinte pénzbüntetés és elzárás nélkül is be lehet vonzani a hajléktalanok döntő többségét az ellátórendszerbe. Akiket pedig agresszivitásuk miatt nem lehet – hiszen arra is akadt példa a praxisukban, hogy a fedél nélkül élők a kutyájukat uszították szociális munkásokra –, azokat eddig is a rendőrség segítségével sikerült jobb belátásra bírni. Vecsei Miklós felhívta a figyelmet: „Ma már más típusú hajléktalanságról beszélhetünk, mint a ’90-es években, amikor a kapcsolathiányra volt visszavezethető, ha valaki fedél nélkül maradt. Ahogy nyomorodott a világ, a túlélés utolsó mentsvárai a nagyvárosok lettek, így többnyire a fővárosba menekültek azok, akik számára egy budai kuka is alternatívát jelentett a vidéki nyomorral szemben. Érdekes, hogy tíz-tizenöt éve még 2-3 százalék volt a romák aránya a hajléktalanok között, ma ez az arány 25 százalék.” Vecsei Miklós úgy véli: jóval hatékonyabb lenne, ha a hajléktalanság okait igyekezne a kormányzat orvosolni, mégpedig ott, ahol azok keletkeznek. „Például a lakossági eladósodás legfőbb oka, hogy az emberek elmaradnak a közüzemi számlák kifizetésével. Ha határozat születne arról, hogy 60 napos tartozás után csak előre fizetős rendszerrel kaphat valaki áramot, vizet, gázt, a családok csődbe jutását sok esetben meg lehetne előzni” – mondta a máltai szeretetszolgálat alelnöke.

Magyar Kurír