Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (3.o.) Koalíciós vita lehet az oktatásról címmel, a Heti Válaszra hivatkozva közli, hogy újabb koalíciós vita van kialakulóban a kötelező iskolai etikaoktatás ügyében. A Fidesz inkább támogatja, a KDNP-ben azonban – meglepetésre – többen ellenzik a tervezetet, pedig az erről szóló indítványt fideszes és kereszténydemokrata képviselők közösen jegyzik. Úgy tudni: a KDNP-ben aggályok fogalmazódtak meg az etikaoktatás kötelezővé tételével kapcsolatban, amelyek részben abból táplálkoznak, hogy a párt „közismerten fontos referenciaszemélye”, Erdő Péter bíboros prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke fenntartásokkal fogadta a javaslatot. A bíboros óvatosságának részben az az oka, hogy attól tart, az etika valamiféle konkurenciát támasztana a sok iskolában amúgy is mostohán kezelt hittannak.

A Népszavában (7.o.) Andrassew Iván Keresztényhátrány címmel gúnyolódik Erdő Péter bíboros prímásnak az Európai Püspöki Konferencia Tanácsának ülésén tett kijelentésén, hogy Európában hátrányos megkülönböztetés éri a keresztény hívőket.

A Magyar Nemzet (3.o.) Emlékezés a délvidéki vérengzésekre címmel adja hírül, hogy Délvidéki magyar golgota 1944-45 címmel háromnapos országos rendezvénysorozattal emlékeznek meg holnaptól a második világháború végén Tito kommunista partizánjai által legyilkolt 30-40 ezer magyarról. A rendezvény fővédnöke Kövér László házelnök. Az MTA-n pénteken konferenciával kezdődik a programsorozat, majd az Országházban tartanak emlékülést. Szombaton a várpalotai Trianon Múzeumban nyílik kiállítás, vasárnap a Szent István-bazilikában lesz szentmise. Ezután Erdő Péter bíboros prímás nyitja meg a délvidéki ferences vértanúk és társaik boldoggá avatási perét a pasaréti ferences templomban.

Szintén a Magyar Nemzetben (15.o.) P. Szabó Ernő Petrás Mária névtelen szentjei címmel számol be a Szervátiusz-díjas keramikusművésznő-énekesnő kiállításának megnyitójáról. A Falk Miksa utca 8. szám alatt látható tárlattal egyúttal új galéria is nyílt Budapesten. Tolvaly Ferenc író megnyitó beszédében kifejtette: Petrás Mária „bibliai ihletésű, illetve a magyar szentek alakját megidéző kerámiái, névtelen szentjei a lélekhez szólnak, felemelnek, segítenek abban, hogy az elmúlt, átaludt két évtized után fölébredjünk, szembesüljünk saját helyzetünkkel.” A „névtelen szentek” kifejezést használja önvallomásában Petrás Mária is. Közöttük, a csángó asszonyok között nőtt fel, „akik a sereg gyermekükkel körülvéve tudtak énekelve szőni, fonni, gyönyörűen hímezni, varázslatossá tenni azt a nehéz világot. Az ő képüket szeretném a világ elé tárni.”

Magyar Kurír