A Magyar Hírlap (Összmagyar… 5.o.) beszámol arról, hogy Budapesten tartották szombaton a III. Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozót – az elsőt 2009-ben, Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök és Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kezdeményezésére rendezték Szegeden. Az eseményen a két kezdeményező mellett részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Schmitt Pál köztársasági elnök pedig levelet intézett a megjelentekhez. Tőkés László beszédében hangsúlyozta: „A szólásszabadság jogán fel kell emelni szavunkat a szomszédos országok legtöbbikében, a volt kisantant országaiban tovább folytatódó és időről időre felerősödő magyarellenesség újabb és újabb megnyilatkozásai ellenében.” Semjén Zsolt pedig leszögezte: „Az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket nem rendelhetjük alá semmilyen más országénak.” A találkozón felszólaltak, majd áldást mondtak a magyarországi és a környező országokból érkezett római és görög katolikus, református, valamint unitárius egyházi vezetők.
A Népszabadságban (12.o.) Válas György Szabadság és vallásszabadság címmel bírálja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, a KDNP elnökét, mert a közelmúltban azt mondta: „Célunk az, hogy a vallásszabadság a legszélesebb mértékben megvalósuljon, beleértve az egyháznak azt a küldetését és jogát, hogy közéleti kérdésekben is tanítást adjon.” A cikkíró kifogásolja, hogy Semjén nem az egyházakról beszél, hanem „az egyházról”, ami így használva egyértelműen a római katolikus egyházat jelenti. Válas György szerint ezért ez a kijelentés „a vallásszabadság fogalmának meghamisítása, visszájára fordítása.”
Ugyancsak a Népszabadságban (11.o.) Bächer Iván Nem megy című tanmeséjében egy állítólagos, Palika nevű ismerősét mutatja be, aki mélyen hívő katolikus, jól ismeri Szent Pál apostol Szeretet-himnuszát, ennek ellenére, nem tudja nem gyűlölni a ma hatalmon lévőket és követőiket, akik „elvetemültek, gonoszak.” Emiatt pedig állandóan lelkiismeret-furdalása van.
Szintén a Népszabadság (Iszlám fölény… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Muzulmán testvériség… 8.o.) beszámolói szerint két iszlamista párt – az egyik a szélsőségesnek mondott szalafisták mozgalma – áll az élen a tíz napja kezdődött, s a helyi szokásoknak megfelelően három hónapig tartó egyiptomi parlamenti választásokon. Két forduló után vezet a Muzulmán Testvériség politikai szárnya, a Szabadság és Igazság Pártja, őt követik a szalafisták, miközben a világi pártok messze leszakadtak. A riválisok csalással és korrupcióval vádolják a Muzulmán Testvériséget, mondván: élelmiszer- és gyógyszersegélyekkel vásárolta meg a szavazatokat. A Népszabadság megjegyzi: ez az arab világ legjelentősebb dzsihadista szervezete, annak mérsékelt szárnyához sorolják.
Magyar Kurír