Napi sajtószemle

A Népszava (1.,2.o.) Pásztorlevél a hívők bizalmáért címmel a címlapon közli, hogy XVI. Benedek pápa pénteken teszi közzé azon körlevelét, amelyben az egyházban történt szexuális visszaélésekről foglal állást. A katolikus egyházfő reményét fejezte ki, hogy mindez elősegíti „a gyógyulás és megújulás” folyamatát. A Népszava megjegyzi: korábbi értesülések szerint ugyan a pápa által írt pásztorlevél elsősorban az ír egyház ügyeivel foglalkozik, de iránymutatás lehet más országok egyházai számára is. A Corriere della Sera napilap úgy tudja: XVI. Benedek kemény álláspontot fogalmaz meg és konkrét megoldásokat kínál. Ez azt jelenti, hogy a püspökök helyzetét erősíti a szerzetesrendekkel szemben, hogy a főpap hatékonyabban léphessen fel a szexuális visszaélések ügyében. A lap közli azt is, hogy bocsánatot kért az ír katolikus egyház feje, Sean Brady bíboros az áldozatoktól a gyerekekkel szemben elkövetett szexuális visszaélések eltussolása miatt.

A Magyar Hírlap (Bocsánatot kért… 11.o.) hosszabban, a Népszabadság (Brady bíboros… 8.o.) három sorban számol be Sean Brady bíboros bocsánatkéréséről.

A Magyar Hírlap emlékeztet rá: a bíborost heves támadások érték amiatt, hogy a hetvenes években nem jelentette a rendőrségnek egy pedofil pap cselekedeteit. Az áldozatok szervezetei a lemondását követelték, amit eddig ő elutasított. Tegnap viszont már úgy fogalmazott, hogy „megfontolja” jövőjét. „Teljes szívemből bocsánatot akarok kérni mindazoktól, akiket mulasztásommal megbántottam. Ha visszatekintek, szégyellem magam, hogy nem mindig tartottam tiszteletben azokat az értékeket, amelyekben hiszek” – mondta Sean Brady az érseki székhelyén bemutatott szentmiséjén. A Magyar Hírlap felidézi, hogy Brady a hetvenes években papként jelen volt, amikor egy Brendan Smyth nevű pap által molesztált két gyereket Kilmore egyházmegyében arra vettek rá, hogy hallgatási fogadalmat tegyenek. Brendan Smyth-t a kilencvenes években negyvenéves papi működése alatt húsz gyermekkel szemben elkövetett szexuális visszaélés miatt ítélték el.

A Magyar Nemzet (8.o.) Rohadt almák a Szentszék kosarában címmel kapcsolódik a témához, hangsúlyozva, hogy Írországban nem kevesen várják az ír bíboros prímás lemondását. A polgári napilap figyelmeztet: „Egyetlen rohadt alma is tönkreteheti az egész gyümölcskosarat… Ezt tapasztalhatja a római katolikus egyház mostanság, hiszen az évtizedeken át leplezett gyermekmolesztálások most egyszerre kerültek a címlapokra. Nehéz ugyanakkor megállapítani, milyen mértékben itatja át a bűnös viselkedés az egyházat, s amit látunk, az jól kidolgozott, súlyos pénzekért folyó hadjárat-e. A szörnyű eseményeket követően az egyházi berkekben is bizonyos változásokat várnak… Az egyházi berkekben is elindult egy folyamat, amely a rohadt almák kiszórását követően megakadályozná újabb romlott gyümölcsök érkezését.” Az orgánum idézi Christoph Schönborn bécsi bíboros érseket, aki szerint van kapcsolat a kötelező papi nőtlenség és a gyermekek elleni szexuális visszaélések között, amelyre figyelmet kell fordítani a papneveldékben is. A Vatikán hivatalos lapjában, a L’Osservatore Romanóban megjelent cikk szerzője pedig azt fejtegeti, hogy több nő jelenléte az egyházi döntéshozó intézményekben segíthetne a túlságosan férfias, így rendkívül belterjes szervezet ilyen gondjain.

A Magyar Demokratában (23-25.o.) Sayfo Omar Új kereszténység címmel felhívja a figyelmet, hogy bár a mai Európában ez nem szembetűnő, a világ leggyorsabban terjedő és legdominánsabb vallása a kereszténység. A jövő kereszténysége azonban már nem a fehér ember vallása lesz. Pár évtizeden belül az európai és észak-amerikai hívek csupán elenyésző hányadát fogják kitenni a világ keresztényeinek, akik közt az ázsiaiak, latinok és afrikaiak lesznek túlsúlyban. A cikkíró emlékeztet rá: 1900-ban a keresztények 80 százaléka európai vagy európai gyökerű észak-amerikai volt, a keresztény világ matematikai súlypontja pedig Madrid környékére volt tehető. Az Európában tapasztalható demográfiai hanyatlás, illetve a harmadik világra jellemző gyors népesedés miatt ez mára megváltozott. A világ keresztényeinek kétharmadát már az afrikai, latin-amerikai és ázsiai hívek adják, a súlypont pedig valahová Mali fővárosa, Timbuktu környékére tevődött át. „A harmadik világban a kereszténység reneszánszát éli. Az egy évre jutó kereszteléseknek már csak alig negyede zajlik a nyugati világon belül. Egyedül a Fülöp-szigeteken évente több gyermeket keresztelnek meg, mint Európa katolikus fellegváraiban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Lengyelországban együttvéve. A Kelet a vallás gyakorlásának intenzitásában is köröket ver a Nyugatra. Skóciában például a keresztényeknek csak alig tíz százaléka jár templomba. A Fülöp-szigeteken ez az arány meghaladja a 70 százalékot” – írja Sayfo Omar. A szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy a templomba járó londoniak fele ma már fekete. Az Egyesült Államok katolikusainak arculatát pedig lassan már nem az írek és olaszok, hanem a Latin-Amerikából érkezett bevándorlók adják, akik 2050-re a lakosság egynegyedét fogják kitenni. „A keresztény világban zajló folyamatok azt az abszurd helyzetet eredményezték, hogy azok az országok, amelyek régen missziókat küldtek szerte a világba, mára az egykor meghódított népek misszióinak fogadási területévé váltak. Berlin és London elcsángált lakóit latin-amerikai és afrikai hittérítők próbálják visszatéríteni Krisztus nyájához.” A cikk szerzője nem tartja kizártnak, hogy XVI. Benedek pápa úgy vonul be a történelembe, mint az utolsó fehér pápa.

Magyar Kurír