Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (10.o.) Rostás Szabolcs Vita a prostitúcióról című beszámolója szerint ismét foglalkoztatja a bukaresti politikai osztályt a prostitúció legalizálásának kérdése, becslések szerint ugyanis az iparág évente 200 millió eurós bevételt hozna a központi költségvetésnek. A szexuális szolgáltatások engedélyezése terén azonban nem az anyagiaknak, hanem az erkölcsöknek, pontosabban az ortodox egyháznak van vétójoga – írja Rostás Szabolcs. A tudósító kiemeli: a hatalomnak továbbra sincs bátorsága szembemenni az ortodox egyházzal, amely Traian Igas belügyminiszter minapi nyilatkozata kapcsán – amely szerint a prostitúció legalizálása a politikai többség egyetértése nyomán is megtörténhet – is leszögezte: az emberi méltóság, a család intézménye és a közerkölcs elleni merényletnek tartja az üzletszerű kéjelgés engedélyezését. A cikkíró szerint mindez érthető, hiszen az ország lakosságának 87 százaléka görögkeleti vallású, az ortodoxia pedig hatalmas befolyással bír a társadalmi-politikai életre. Rostás azonban arra is kitér, hogy ebben a küzdelemben nem az egyháznak kedvez az a napokban kirobbant botrány, amelyben egy férfi azzal vádolja Teodosie constantai érseket, hogy tizenöt évvel ezelőtt szexuális kapcsolatra kényszerítette, amikor ő még teológiai szeminarista és kiskorú volt. A bukaresti főügyészségen iktatott feljelentésében az egykori áldozat állítja: rajta kívül más gyerekeket, diákokat is megrontott az érsek.

A Magyar Hírlap (2.o.) Kiss Szalézra emlékeztek címmel számol be arról, hogy szentmisét tartottak tegnap Kiss Szaléz ferences vértanú emlékére a sopronkőhidai börtönben, ahol a szerzetest koholt vádak és a szovjet hadbíróság ítélete alapján 65 évvel ezelőtt kivégezték. A szertartáson a börtön külső falánál emléktáblát szenteltek fel. Az MH emlékeztet rá: Kiss Szaléz és társai boldoggáavatási eljárásának egyházmegyei szakaszát november 27-én indította el Erdő Péter bíboros prímás. A vértanúk közül hárman a partizán csapatok, négyen pedig – köztük Kiss Szaléz is – a kiépülő szovjet típusú hatalmi rendszer áldozatai lettek. A ferences szerzetest halála óta a gyónási titok vértanújaként tisztelik.

A Magyar Hírlap (Navracsics Tibor… 1.,3.o.) és a Magyar Nemzet (Nem csupán… 2.o.) is beszámolnak arról, hogy a KDNP OV hétvégi ülésén átadták az idei Barankovics-emlékérmeket. Az elismerést az idén Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügy-miniszter, Surján László európai parlamenti képviselő, a KDNP alelnöke, Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök és Bogárdi-Szabó István református püspök vehette át. Navracsics Tibor beszédében leszögezte: a kereszténydemokrácia azért lesz mindig megsemmisíthetetlen politikai erő Magyarszágon és Európában, mert programja nem csupán politikai program,  a kereszténydemokrácia küldetés. „A kereszténység mindannyiunk számára azt a kulturális hátteret, műveltség- és hitbéli alapot adja, amelynek következtében bár válságok jönnek, válságok mennek, de a kereszténydemokrácia mint iránytű a legnagyobb válságban is a leghasznosabb útmutató lehet” - mondta a miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: ezért fordul ma minden európai politikai erő figyelmével Angela Merkel német kancellár felé. A KIM vezetője felhívta a figyelmet:  sokan beszélhetnek arról, hogy Európa csatát veszít, alulmarad, Ázsia jön, Kínára, Japánra, az arab világra kell figyelni. „Biztos vagyok benne, hogy Európa marad, Európa győz, az európai kultúra örök, és örök győztes. Ezért kell ragaszkodni Európához. Abban biztosak lehetünk, hogy a kereszténydemokrácia és az európai integráció egy és ugyanaz..”

Magyar Kurír