Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (7.o.) Merkel békülékenyebb a Vatikánnal címmel hosszabban, a Magyar Hírlap (11.o.) Merkel a Vatikán mellett rövidebben, a Magyar Nemzet (8.o.) Merkel feltárná a visszaéléseket címmel néhány sorban számolnak be arról, hogy Angela Merkel német kancellár az iskolai szexuális visszaélések feltárását sürgette, és üdvözölte a Vatikán ezzel kapcsolatos állásfoglalását. Merkel először szólalt meg az elsősorban katolikus iskolákban elkövetett, az elmúlt hetekben napvilágot látott szexuális bűncselekmények kapcsán, s leszögezte: olyan iszonyatos cselekedetekről van szó, amelyeket minden körülmények között fel kell tárni.

A Népszabadság megemlíti azt is, hogy a Vatikán hivatalos lapja szembeszállt a katolikus egyházat és annak vezetését a szexuális visszaélések kapcsán ért támadásokkal. A L’ Osservatore Romano vasárnapi számában közölt kommentárjában rámutatott: XVI. Benedek pápa „nyílt és határozott” harcot folytat az egyházi személyek által elkövetett jogsértések ellen. Egyúttal visszautasította azt a felfogást, amely szerint a pedofília egyik oka a papok nőtlenségében keresendő. A lap szerint „bizonyított dolog, hogy a kettő között nem áll fenn okozati összefüggés.” Szexuális bűnügyek gyakrabban fordulnak elő világi, illetve házas személyek esetében, mint nőtlen papok, illetve püspökök körében. A Népszabadság megjegyzi: „… sokakban csalódást keltett, hogy a várakozással ellentétben a katolikus egyházfő nem tért ki vasárnapi Úrangyala imájában a megrontási ügyekre, amelyek egyre nagyobb hullámokat vetnek Németországban és Ausztriában. A most vasárnapi Angelus volt ugyanis a pápa első nyilvános fellépése azóta, hogy pénteken ismertté vált egy súlyos következményekkel járó döntése abból az időből, amikor még Joseph Ratzinger néven münchen-freisingi érsekként tevékenykedett. A Süddeutsche Zeitung megírta, hogy az érsek 1980-bn beleegyezett egy észak-németországi pap Bajorországba történő áthelyezésébe. Az illető korábbi állomáshelyén megrontott egy 11 éves fiút. Később új munkahelyén sem hagyott fel a reá bízott gyerekek molesztásával, emiatt felfüggesztett börtönbüntetésre és 4000 márka pénzbírságra ítélte a bíróság.” A Népszabadság azt is közli, hogy a spanyol rendőrség is nyomoz egy, a chilei fővárosban tavaly ősszel őrizetbe vett spanyol szerzetesrendi tanár ellen. Az 53 éves José Angel Arregui azzal bukott le, hogy a San Viator rendházhoz tartozó líceum komputerére gyermekpornográfiát tartalmazó anyagot töltött. A házkutatás során kiderült, hogy több száz maga által készített felvétellel is rendelkezett még abból az időszakból, amikor spanyolországi egyházi iskolákban tartott tornaórákat.

A Népszava (9.o.) Állásfoglalást várnak a pápától a visszaélésekről című összeállítása szerint „Komoly válságba sodorhatják a német és az osztrák katolikus egyházat az utóbbi időben napvilágra került, papok által elkövetett szexuális visszaélések. Egyes jelek szerint ugyanis várhatóan tömegesen lépnek majd ki a katolikus egyházból. XVI. Benedek a közeli napokban körlevélben szólal meg a kérdésről, ám egyelőre nincs hír arról, milyen lépéseket tervez… Csekély az esély arra, hogy a pápa megszólaljon az őt is érintő ügyekről. A szentszéki nyilatkozatok szerint ezen eseteket arra használják fel, hogy hadjáratot indítsanak a pápa ellen.” A lap idézi Federico Lombardit, a Szentszék szóvivőjét: „Eléggé egyértelmű, hogy az elmúlt napokban egyesek Regensburgban és Münchenben megpróbáltak agresszív szívóssággal olyan részleteket feltárni, amelyekkel belekeverhetik a Szentatyát a visszaélések ügyében.” Charles Scicluna püspök, a Hittani Kongregáció ügyésze megtévesztőnek és rágalmazónak nevezte, hogy a szóban forgó ügyekben takargatással vádolják a pápát. Rino Fisichella érsek pedig az erőszak és barbárság jelének nevezte, hogy XVI. Benedek nevét is belekeverték az ügybe. A Népszava megjegyzi: „Mindettől függetlenül a Vatikánnak, illetve a pápának mielőbb meg kell szólalnia, mert – az eddigi adatok alapján – a további hallgatással sok hívet idegenítenének el az egyháztól.”

Hazai hírek

A Népszabadságban (2. o.) Czene Gábor két cikkében is foglalkozik egyházi témákkal. Egyházi kampányszelek címmel rendhagyónak nevezi a nagy keresztény egyházak közös választási felhívását, „a szokatlan formához pedig szokatlanul visszafogott tartalmat alkottak.” A cikkíró kiemeli, hogy Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök egy kampányrendezvény vendégeként „kertelés nélkül” a Fidesz támogatására buzdított. Czene szerint akadnak papok és lelkészek, akik „finoman fogalmazva”, nyilvánosan is a Jobbikhoz húznak, „de az egyházi fősodor zárni próbál a szélsőjobb felé. Erdő Péter bíboros és mások nyilatkozatai mellett ezt a vélekedést támasztja alá az is, hogy a katolikus egyház holdudvarához tartozó Keresztény Értelmiségiek Szövetsége a kampány idején országjárást hirdetett – a jobbikos „újpogány” eszmék terjedésével szemben. Czene hangsúlyozza: a baloldalra ilyen értelemben kár szót vesztegetni, a gyanúja sem merül fel annak, hogy a keresztény vezetők a háttérben összekacsintanának az MSZP-vel. „Igaz, a szocialista párt az utóbbi időben a legkevésbé sem törekedett rá, hogy különféle engedményekkel megkísérelje magához édesgetni az egyházakat. Sőt. A kormányzat, mintha csak az egyházakat akarta volna bosszantani, változatos technikákat eszelt ki arra, hogy lefaragjon költségvetési támogatásukból. Borítékolható volt, hogy a tiltakozás nem marad el. A felekezetek meglehetősen keresetlen szavakkal tették világossá, hogy a kormány eljárását nem tartják összeegyeztethetőnek a jogállamisággal.” Czene szerint az egyházak közös felhívásának az üzenetét mindenki megértheti, akinek van füle a hallásra: „reméljük, hogy a választás végeredménye mindannyiunk épülését és erősödését szolgálja.”

A Fidesz-ígéretek a Hit Gyülekezetének főcímű és Miért szeretné Orbán Viktor a válogatottban látni Gera Zoltánt? alcímű írásában Czene figyelemre méltónak tartja, hogy a Hit Gyülekezete elfordult az MDF-től. A Fidesszel ellenben rendeződni látszik a viszony: „egyház-politikai kérdésekben” régóta folynak az egyeztetések. A cikkíró emlékeztet rá: Németh Sándor, a Hit Gyülekezetének vezető lelkésze pár hónapja bejelentette, hogy a gyülekezet istentiszteleteit közvetítő Vidám Vasárnap című tévéműsor mentes lesz a pártpolitikától. Arról is beszélt, hogy gyülekezete nem gyűjt kopogtatócédulát egyetlen pártnak sem, ám a tagok szabad állampolgárok, azt tesznek amit akarnak, a gyülekezet senkit nem utasít semmire, de nem is tiltja a politikai aktivitást. A tagság ehhez tartja magát. A lapnak többen is hangsúlyozták, hogy a hitesek nem pártigényeknek akarnak megfelelni, arról van szó, hogy a gyülekezet stratégiája és a Fidesz törekvése találkozott egymással. A Hit Gyülekezete korábban alaposan megégette magát az SZDSZ-szel, évekbe telt, amíg megszabadult az „SZDSZ fiókegyháza” bélyegtől. A saját érdekében kerülni szeretné, hogy még egyszer ilyen szorosan összefonódjon valamelyik párttal, már csak azért is, mert kezd sokféle irányzatot megjelenítő „népegyházzá” válni.” Czene megjegyzi: „A Fidesszel folytatott egyeztetések mindenesetre különös fényben tüntetik fel Orbán Viktor némelyik megnyilvánulását. A Fidesz elnöke az elmúlt hónapokban többször is kifogásolta, hogy Gera Zoltán nincs a magyar válogatottban. Az Angliában légióskodó focista a Hit Gyülekezete legismertebb kampányarca.”

A Magyar Hírlapban (15.o.) Vinczeffy Levente A pálos atya motorral viszi Isten igéjét címmel mutatja be Bátor Botond pálos szerzetest, aki Kőbányán nőtt fel, az Új köztemető közelében, családi házas környezetben. Szülei legfontosabb feladatként a keresztény értékek átadását és a magyarságtudatra való nevelést tekintették. A papi hivatás választásában édesapja halála volt döntő. Így emlékszik vissza: „A kecskeméti piarista gimnáziumban voltam elsőéves akkor, és a trauma feldolgozásában a piarista atyák nyújtottak lelki támaszt, akik apám helyett apáim voltak. Megértettem, a halál is az élet része, édesapám hiánya pedig még inkább az égiek felé fordította figyelmemet. A hittudományi főiskola végzése közben végleg eldöntöttem, hogy szerzetes leszek. 1989-ben felkerestem a pálosokat, Remete Szent Pál rendjére ugyanis mindig csodálattal tekintettem, ahogyan kiálltak a múltban a hitükért és a magyarságért.” Bátor Botond elmondta azt is, az idén április 10-11-12-én három napot Lengyelországban töltenek, a választások első fordulójának idején. Egy héttel ezelőtt adják le szavazataikat. A szerzetes szerint a pálos rend küldetésével összeegyeztethető a motorozás: „Azt gondolom, hogy minden, ami a teremtett világban jelen van, az nincsen Isten akaratán kívül, és a mi feladatunk is az, hogy jó felé fordítsuk. A motor nagyon sok gátat lerombol, és ugyanakkor eszköz is lehet, hogy elvigyem az emberekhez Istent. A túrák révén egyre több ember ismeri meg rendünket, és hiszem, hogy rajtunk keresztül közelebb kerülnek Istenhez. Õk soha nem ismertek volna meg bennünket, ha mi nem motorozunk, és soha nem lett volna olyan baráti kapcsolatuk egy pappal, mint ahogy most van.”

Magyar Kurír