Napi sajtószemle

A Népszabadság (Tartalmában… 6.o.), a Népszava (Búcsúzóul… 1.,12.o.), a Magyar Hírlap (Közjogi… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Az idén kijavítják… 2.o.) is beszámolnak arról, hogy tegnap az Alkotmánybíróság megsemmisítette a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló, júliusban megszavazott törvényt, közjogi érvénytelenség miatt. Az AB megállapította: közvetlenül az egyházügyi törvény zárószavazása előtt olyan módosító indítványokat nyújtottak be, amelyek a tervezet lényeges változását okozták. A házszabály szerint azonban ilyenkor csak olyan javaslatokról szavazhatnak, amelyek az adott előterjesztés belső ellentmondásainak vagy más jogszabályokkal való ütközésének feloldását célozzák. Ezúttal nem koherenciazavarról volt szó, hanem koncepcionális kérdésekről – mutatott rá határozatában az AB. Az utolsó utáni pillanatban benyújtott javaslatok alapján csökkent az államilag elismert egyházak száma, és változtak például az egyházi jogállás megszerzésének szabályai. Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a legfőbb bírói testület döntését követően közölte: az egyházakkal kapcsolatos szabályozás alaptételeit az átmeneti törvényben fogják rögzíteni, kb. öt pontban. Az új egyházügyi törvényjavaslatot legkésőbb szerdán benyújtják, az általános vitát csütörtökön, a részletes vitát december 28-án tervezik megtartani, a döntés pedig az új jogszabályról december 30-án születhet meg.

A Magyar Nemzet RTV mellékletében (Aki szeretetben él… 2.o.) Bajzáth Ferenc, a budapesti Horváth Mihály téri Szent József-templom plébánosa nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy innen közvetíti a Duna TV az idei karácsonyi éjféli misét. Bajzáth atya emlékeztet rá: „Azt mondja Szent János az első levelében, hogy ’Isten a szeretet, és aki szeretetben él, az Istennel él’. Isten nem közhely, a szeretetnek megvan a létjogosultsága, legfeljebb karácsonykor többet emlegetjük. Isten szeretetéből nő ki az emberszeretetet, és a mai világ tragédiája az, hogy az ember nem szereti Istent, tehát nem szereti az embertársait sem.” Bajzáth Ferencet a hajléktalanok papjaként is emlegetik, húsz év óta minden vasárnap három órakor nekik misézik, és ilyenkor szentbeszédet is mond: „Százötvenen-kétszázan vannak egy-egy alkalommal a templomban. És időnként beleszólnak a prédikációba: nem úgy van az, atya! Hát hogy képzeli? Ha értelmes a felvetés, válaszolok, de ha nem, akkor megyek tovább, vagy megjegyzem: Jóember, most én beszélek! Vannak azonban témák, amiket csak óvatosan szabad emlegetni. Például nagyon vigyázva kell beszélni a hajléktalanoknak a Szent család ünnepén a családról. Sérült emberekről van szó, a legtöbben család nélkül élnek. A tékozló fiú története is nehéz téma, akinek meg kell bánnia a bűneit, hogy visszatérhessen a családjához.” A kérdésre, hogy meg tud-e még döbbenni, a plébános azt válaszolta: „Talán nem megdöbbenni, hanem meghatódni. Amikor gyóntatok a szentmise előtt, a hajléktalan leroskadhat a térdeplőre, vagy mellém ülhet a lócára. Ő azonban mégsem ezt teszi, hanem a földre térdepel, a kőre, és ott vallja meg a bűneit. Ez olyan megható pillanat, hogy nem is tudom, mit feleljek neki.” Bajzáth Ferenc hangsúlyozta: „A karácsony hangulata, szertartása, szimbolikája, népszokásai mindent felmutatnak, ami szép és igaz a gyermeki érzékenység világában. És a költő (Pilinszky János) írja, hogy ’a gyerekkor, épp egészében, épp lényege és egésze szerint: karácsonyi’. Ez az érzés áthatja a felnőtteket is. Ezért tartja egyik közösségünk, a Józsefvárosi Regnum Marianum karácsonyi ünnepségét egy Buda környéki barlangban, hogy a gyerekek átéljék a születés misztériumát, Isten gyermekké válását.”

A Magyar Hírlap (12.o.) Kiapadhatatlan szeretet-forrás címmel tényként állapítja meg: Jézus születésének pillanata „kiapadhatatlan forrása a művészetnek. Másféleképpen ihleti meg a csipkeverőt, a kőfaragót, a keramikust, a foltvarrót, és máshogy a bábkészítőt.” A Magyar Kézművességért Alapítvány tizennyolcadszor rendezte meg betlehemijászol-készítő pályázatát. A kiválasztott művek – 152 alkotó 220 alkotása – a Mezőgazdasági Múzeumban láthatók január 15-éig. 

Magyar Kurír