A Népszabadság (2.o.) Erős mondat címmel idézi Erdő Péter bíboros prímást: „A vizsgálatok azt mutatják ki, hogy a fiatalok több gyermeket szeretnének, mint amennyit vállalnak: az emberekben tehát van családszeretet, csak az egzisztencia bizonytalansága visszatartja őket.”
A Magyar Nemzet (2.o.) Hamarosan több egyház lehet című beszámolója szerint kompromisszumos megoldás körvonalazódik, miután az Országgyűlés megkezdte az újra beterjesztett egyházügyi törvény vitáját. A lap rámutat: a protestáns egyházak kérése ellenére ugyan ebben az előterjesztésben sem terjesztették ki az államilag elismert egyházak körét, de a kormánypártok határozott szándéka alapján február végéig további egyházakat vehetnek nyilvántartásba. A Fidesz javaslata szerint eddig az időpontig azon egyházak sem veszíthetnék el egyházi besorolásukat, amelyek nem kerültek fel a mostani listára, de az illetékes minisztertől kérték státusuk fenntartását.
A Hetek (10–13.o.) Hit és értékek címmel közli Ungvári Tamás irodalomtörténésznek Németh Sándorral, a Hit Gyülekezetének a vezető lelkészével készített interjúját. Németh elmondta: „Már az Ószövetség idején is az egyik isteni követelmény volt a pappal kapcsolatban, hogy együtt tudjon érezni az esendő, gyarló emberekkel, hiszen Isten előtt ilyen embereket kell képviselnie. Az esendő, gyarló emberek felé pedig Isten áldásait, javait és örökkévaló dolgait kell képviselnie. A Názáreti Jézus mind a két követelménynek maximálisan megfelelt. Nem véletlen, hogy már a születése idején hatalmas konfliktushelyzetbe került. Földi pályafutását tulajdonképpen disszidensként kezdte: néhány évig családjával Egyiptomban éltek, mert menekülniük kellett Nagy Heródes elől.” A Hit Gyülekezetének vezető lelkésze leszögezte: „A Biblia a világmindenség céljának és központjának magát a Messiást nevezi meg. A Messiás sorsa több szakaszból áll. Az Ószövetségben még nem rendelkezett emberi természettel. Amikor megtörtént a megtermékenyülés – görög szöveg szerint a logosz bejött Máriába –, majd lezajlott a terhesség és a megszületés, onnan kezdve beszélünk arról az eseményről, hogy a logosz emberré vált. Ezután a Messiás egy új létformában jelent meg. Nem véletlen, hogy a Messiás, a Názáreti Jézus földi életében többször is hivatkozott korábbi sorsára. Azt mondta például, hogy Ábrahám látta a napomat, vagy hogy előbb voltam én, mint Ábrahám. Sőt még Keresztelő János is, aki idősebb volt a Názáreti Jézusnál, azt mondja róla, hogy ő előbb volt, mint én. Tehát tisztában voltak azzal, hogy a Názáreti Jézus – ahogy a teológia mondja – preegzisztens, tehát a földi léte előtt is létezett, de nem emberi természettel.” Az interjú bevezető részében idézi a lap Tatár György filozófust: „A zsidóság és a kereszténység is várja a Messiást. Ez közös gyökérből jön, a különbség az, hogy a judaizmus várja a Messiást, és nem tudja, ki lesz az a személy, míg a kereszténység természetesen tudni véli. De a kereszténység is, annak ellenére, hogy Jézus személyében a Messiást már eljöttnek tudja, még várja újbóli eljövetelét. Az iszlámban is létezik egyfajta messiás-várás, a síiták az úgynevezett Mahdit várják, aki tanításuk szerint az iszlám világ totális győzelmét hozza el az iszlámon kívüli világra.”
Magyar Kurír