Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (44.o.) Lőcsei Gabriella Felajánlás címmel készített riportot arról, hogy a roma származású öt Pisont testvér, András, Aranka, István, Angéla és Richárd azzal a kéréssel kereste fel 2010-ben az orosházi városi önkormányzat kórházának a főigazgatóját, Kalmár Mihályt, hogy az intézményben ápolt édesanyjuk emlékére és hálájuk jeléül kápolnát szeretnének építeni. A lapnak a legkisebb fiú, Richárd elmondta: „Volt egy álmom. Azt kérdezte tőlem a Jóisten: Mit tettél értem? Arra ébredtem, hogy nem tudok neki válaszolni. Ma már tudnék. Őérte is van ez a templom a kórház udvarán, nem csak a betegekért.” A munkát 2010-ben kezdték meg, Richárd szerint mindenki készségesen adta, hozta, amit tudott, amit kellett, és reményeik szerint 2012 húsvétján fel is szentelik, Szent Teréz tiszteletére, az Istenanya, valamint Páduai Szent Antal szobrával a fő helyen. Az öt templomépítő Pisont édesanyja a leggyakrabban hozzájuk imádkozott. Nyilatkozik a lapnak az egykori sokszoros magyar labdarúgó-válogatott, Pisont István is, akit tavaly a Boldog Ceferino Lovagrend tagjává avatott Beer Miklós váci püspök. Elmondta: „Isten segítsége nélkül nem jött volna össze a teljesítményem. Tehetség, szorgalom, alázat mind kevés lett volna, ha nincs mellettem az én Istenem. A sikereimet és a kudarcaimat is ő segítette elviselni, s ő segített abban is, hogy soha ne bízzam el magam.”

A Magyar Hírlapban (15.o.) Lázin Miklós András Fölrázzák álmából a jót címmel mutatja be az esztergomi ferences gimnázium és kollégium esti iskoláját, ahová jelenleg huszonöten járnak, többségükben cigány származásúak. Kleofás testvér, a gimnázium és a kollégium nevelő- és magyartanára elmondta: büszke a diákjaira, különösen a cigány származású Péterre, aki az Esztergom és Bajna közötti 35 perces buszúton a saját versmondó produkciója mellé pótlólagosan betanulta a háromkirályok egyikének a szövegét. Egy másik roma diákját pedig 2,3-as tanulmányi átlaggal vették fel, s most 4,3-ra javított. Kleofás testvér vallja: mindenkinek van reménye a kitörésre, csak kitartó munka kell hozzá, s az sem árt, ha sikerül fölszítani az egyénben a jobbra vágyást, a tenni akarást. „A cigányság egy elvont fogalom, márpedig fogalmakhoz nem lehet odamenni, az emberhez viszont annál inkább” – mondja Kleofás testvér, akitől nem idegen a karitatív munka, rendszeresen jár az elesettekhez. Hitvallása: „A hibákat kár szándékosan keresgélni, a jövőt kell nézni, és bízni Istenben” – teszi hozzá. A riportból kiderül: Nyíri Róbert plébános aktív részese volt a bajnai esti iskola létrehozásának. Tokár János, az esztergomi ferences gimnázium szerzetes igazgatója személyesen jött győzködni a falusiakat, hogy érdemes okulni, izzadságos munkával befektetni a jövőbe. A plébános a szegénységük miatt választotta a ferenceseket. Úgy számított, hogy a testvérekben lakozó tudás és alázat közössége olyan vonzerőt jelent a helyi embereknek, amit másképp nem lehetne elérni. Kissné Oláh Anita, a gimnázium egyik fő szervezője elmondta: a végzettek többféle munkalehetőség közül választhatnak. Visznek itt nehézgépkezelő tanfolyamot, a lányokat az egészségügy, a fiúkat pedig a rendészet felé próbálják orientálni. Kissné nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy javarészt a lustaság és a nemtörődömség okolható a cigányok lecsúszásáért, önmagára maradásáért. Leszögezte: „Tévedés azt hinni, hogy a társadalom összes tagjában eredendően ott lapul a jobbra vágyás. Azt gyakorta szó szerint úgy kell fölrázni álmából. Mindez hatalmas szellemi, fizikai, erkölcsi és anyagi befektetést igényel, amelyhez elengedhetetlen a hit és a szeretet.” Nyíri Róbert atya hozzátette: a 25 diák világos és erős üzenetet küldött cigányoknak és magyaroknak. „Jelesül, hogy az élet messze többet ér annál, mint hogy semmittevésben töltsük. Ha ezt valaki fölismeri és igyekszik továbblépni az adott helyzetéből, már nem nevezhető elveszett léleknek.” 

A Magyar Nemzetben (20.o.) P. Szabó Ernő Imádkozni a művészettel címmel számol be arról, hogy a gyöngyöspatai templom főoltárán álló Jessze-fáját ábrázolja a kép Olasz Ferenc fotóművész Te Deum című, új kötetének fedelén és védőborítóján is. „Az oltáron lévő szekrénytől egészen a gótikus szentély zárókövéig ér a monumentális alkotás, a fa, amely a szekrényen fekvő Jessze – Dávid király fia – testéből növekszik, s amelynek középpontjában nagyméretű ovális képen Mária születésének ábrázolása látható. A fa tövén nyíló szekrényajtón kálváriakép, fölötte egy ószövetségi idézet olvasható: „Egredietur virga de radice Jesse et flos de radice eius ascendet – És származik egy vesszőszál Isai (Ézsaiás) törzsökéből, s gyökereiből egy virágszál nevelkedik.”  

A Népszabadság („Szabad egyházat…” 2.o.) és a Népszava (Jogbiztonságot akar… 2o.) is közlik, hogy a Hit Gyülekezete arra kéri a kormányt és az Országgyűlést, hogy az egyházi törvény megalkotásánál vegyék figyelembe a jogbiztonság, az állam és az egyházak különválasztásának alkotmányos követelményeit: „Szabad egyházat szabad államban!” – fogalmaz a gyülekezet, amely tagja annak a 14 egyháznak, amelyet az Országgyűlés elismert a magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek sorában. A HGY azt szeretné, hogy az egyházak regisztrációjánál olyan normatív, egyértelmű és demokratikus követelményeket fogalmazzanak meg, amelyek minden egyház részére garantálják az egyházi jogállást, és a kiszámítható működés feltételeit.

Magyar Kurír