Napi sajtószemle

A vatikáni és külföldi karácsonyi szertartásokról

A Népszava (9.o.) Békét és hitet sürgetett a pápa, a Magyar Nemzet (1.,8.o.) Urbi et orbi áldás XVI. Benedektől címekkel részletesen számol be arról, hogy tegnap a Szentatya beszédet mondott, majd 65 nyelven mondta el hagyományos urbi et orbi áldását. A két lap kiemeli: a pápa korunk emberének és Istennek a kapcsolatáról szólt, majd azokhoz fordult, akik a világ különböző részein rendkívül nehéz helyzetben élnek, többek között az Afrika szarván éhezőkhöz és az áradások sújtotta Délkelet-Ázsia népeihez. Szorgalmazta a közel-keleti béketárgyalások újraindítását és a Szíriában dúló erőszak megszüntetését is. Korábban, szentestén pedig XVI. Benedek felszólította a hívőket, hogy lássanak át a karácsonyt övező fogyasztói körítésen, és fedezzék fel újra Jézus születésének valódi jelentését.

Az említett két lap, valamint a Magyar Hírlap (5.o.) Keresztény templomokat támadtak és a Népszabadság (3.o.) Nigéria: karácsonyi bombamerényletek a keresztény közösségek ellen címekkel beszámolnak arról, hogy hatalmas robbanás rázott meg három nigériai keresztény templomot, miközben hívők éppen karácsonyi misén vettek részt. A nyugat-afrikai országban összesen öt merényletet követtek el a keresztény közösségek ellen, a terrorakciókban legalább negyven ember vesztette életét. Az összehangolt támadásokat a Boko Haram szélsőséges muzulmán szekta vállalta magára. Az egyik pokolgép a nigériai fővároshoz, Anbujához közeli Madalla templomában robbant fel, itt az áldozatok száma elérte a huszonhetet. A Népszabadság megjegyzi: a Boko Haram idén legalább 460 gyilkosságot követett el. A Vatikán elítélte az erőszakot. XVI. Benedek pápa így fogalmazott: „Újból meg akarom ismételni, az erőszak útja csupán fájdalomhoz, romboláshoz és halálhoz vezet. Mások tisztelete, a megbékélés és a szeretet azt egyetlen út a békéhez.” Federico Lombardi szentszéki szóvivő pedig azt mondta: „A merényletek a vak és abszurd gyűlölet kegyetlenségéről tesznek tanúbizonyságot, amely nem becsüli az emberi életet.”

Beszámolók a hazai karácsonyi szertartásokról

A Népszabadság (2.o.) Ne hagyjuk, hogy megfélemlítsen…, a Magyar Hírlap (3.o.) A szeretetből jön a megoldás gondjainkra, a Magyar Nemzet (4.o.) Szeretet, család, reménység címekkel számolnak be Erdő Péter bíboros prímás, Esztergom-budapesti érseknek a fővárosi Szent István-bazilikában bemutatott karácsonyi éjféli szentmiséjéről, kiemelve, hogy a magyar katolikus egyházfő figyelmeztetett: nem önzésből, hanem szeretetből kell megoldást keresni földi gondjainkra. „Ne hagyjuk hát, hogy úrrá legyen rajtunk a csüggedés, ne hagyjuk, hogy megrémítsenek pénzügyi adatok vagy statisztikák, ne essünk kétségbe azon sem, ha az ilyen válságok talán annak a jelei, hogy mai életmódunk felemészti a föld erőtartalékait” – fogalmazott a bíboros prímás.

A Magyar Nemzet említett beszámolója és a Magyar Hírlap (3.o.) Karácsony nem emlékünnep – Leértékelések és átértékelések címekkel a protestáns egyházi vezetők karácsonyi istentiszteleteiről is tudósítanak. Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök, a zsinat lelkészi elnöke a debreceni nagytemplomban vasárnap bemutatott istentiszteleten azt mondta: aki Isten előtt mer megalázkodni, mer mélyre hajolni, hogy meglássa őt, az tud utána kiegyenesedni. „Ma talán azért nem látjuk Istent, mert nem tudunk mélyre hajolni, pedig Isten az alázatosoknak ad kegyelmet, míg a gőgösöknek ellenáll.” A püspök szerint az alázat nem mások előtti hajbókolás, nem azt jelenti, hogy az ember nem mer szólni. Idén a „zűrzavar kézikönyve sok mindent elénk tárt: leértékeléseket és átértékeléseket… minősítjük egymást és mások minősítenek minket… Urunk, ragaszd össze a zűrzavar kézikönyvének lapjait! Megérett a csiriz” – kérte a református püspök. Gáncs Péter evangélikus püspök vasárnap Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban bemutatott ünnepi istentiszteletén figyelmeztetett: a karácsony nem emlékünnep, hanem valóság lehet, hogy Istennek újra dicsőséget tudunk adni, s újra súlya lesz életünknek. „Mi is többszörösen leminősített ország vagyunk” – utalt a püspök a közelmúlt történéseire, megjegyezve: milyen jó, hogy kétezer éve Isten nem figyelt oda az úgynevezett szakemberek minősítésére, s egy akkor „leminősített” provincia kicsiny városkájában, Betlehemben született meg Jézus. Gáncs Péter az egyházi törvénnyel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a parlamenti képviselők, akiknek december 30-áig a jogszabályt újra kell fogalmazni, bölcs döntést hoznak. Leszögezte: „Nem hiszem, hogy létszám alapján lehetne az egyház lényegét megragadni. Nehéz paragrafusba szorítani, mi az egyház, az egyház ugyanis ott van, ahol emberi közösségeken keresztül Isten dicsősége sugárzik, ahol kirajzolódik az ő képe, ahol az ő szava megtartó erőként megvalósul, s hordozza mindazokat, akik arra szorulnak.”

Egyéb témák 

A Magyar Nemzet (3.o.) Új egyházi törvény születik címmel készített összeállítást arról, hogy a héten szavaz az Országgyűlés az egyházakra vonatkozó új törvényjavaslatról. Az előterjesztés érdemben nem tér el a júliusban elfogadott törvénytől, de a javaslathoz több jelentős módosító indítvány is érkezett. A parlament emberi jogi bizottsága az egyesületek egyházzá nyilvánításának feltételei között azt mondaná ki, hogy legalább százéves működéssel kell rendelkezni, vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként kell hogy működjön a szervezet Magyarországon. Turi-Kovács Béla fideszes honatya indítványa viszont törölné azt a passzust, amely százéves nemzetközi múlthoz kötné az egyházzá nyilvánítást, helyette legalább tizenöt év hazai működést határozna meg, mondván, hogy az unitárius egyház sem jöhetett volna létre, ha a nemzetközi múltját keresgettük volna, de vajon mi lett volna Luther Márton, vagy Kálvin János egyházából, ha a száz évet megkövetelték volna tőlük? – tette fel a kérdést Turi-Kovács.

A Magyar Nemzet RTV mellékletében (2.o.) Mága Zoltán hegedűművész nyilatkozik, aki negyedik újévi koncertjére készül a Papp László Sportarénában. Elmondta: „Sohasem mondtam, hogy nagy tehetséget kaptam, de Isten áldását igenis érzem. Istenhívő ember vagyok, nagyon sokat köszönhetek neki, többek között azt, hogy ide teremtett, ebbe a gyönyörű országba.” A művész felidézte azt is, hogy ebben az évben az volt a legnagyobb élménye, hogy hosszú és nehéz egyeztetés után XVI. Benedek pápa fogadta a Vatikánban. „Kivittem a családomat is, és játszhattam a Szentatyának. Elindultam szép hazámból… sírt a hangszerem. És utána neki ajándékoztam a hegedűmet.”

Magyar Kurír