Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Seprűnyélharc a bazilikában címmel számol be arról, hogy botokkal és seprűnyéllel vívott összecsapásba torkollt az ünnepi készülődés a Születés templomában, Betlehemben. A hagyomány szerint a Jézus születésének helyszínén épült 1700 éves bazilikában görögkeleti és örmény katolikus csoportok estek egymásnak a szent hely feletti rendelkezési jogok miatt.  

A Népszabadság („Még…” 7.o.), a Népszava (Istentelen… 1.,3.o.), a Magyar Hírlap (Csak… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Körvonalazódó… 3.o.) is beszámolnak az egyházügyi törvény tegnapi parlamenti vitájáról.
A Népszabadság idézi a KDNP-s Varga Lászlót, aki így összegezte a vitát: „Még Clintonné nagyságos asszony is beleszól! Mi európai törvényt szeretnénk csinálni, nem amerikait, ahol az az elv, hogy virágozzék minden virág. Négy és fél órás vita folyt, minden elhangzott.” A lap emlékeztet rá, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter még karácsony előtt levelet intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz, amelyben megerősíti az USA aggodalmát az új egyházügyi törvénnyel kapcsolatban.

A Népszabadság (Az egyházi törvény ellen tüntetnek 2.o.) közli azt is, hogy pénteken délelőtt 10 órától a Parlament előtt, a Kossuth-szobornál a keresztény evangéliumi egyházak figyelemfelhívó demonstrációt tartanak a lelkiismereti és a vallásszabadság mellett, amikor a Parlamentben a képviselők éppen az új, szerintük „a felekezetek életébe politikai alapon, durván beavatkozó” egyházi törvényről szavaznak majd.

 A Népszava szerint „Istentelen egyházügyi törvényt alkotnak… Alkotmány- és alaptörvény-ellenes egyházi törvényt fogadhat el a Fidesz-KDNP holnap. Lényegét tekintve ugyanis nem változik a jogszabály a nyáron elfogadotthoz képest, a helyzet csak annyiban más, hogy az új törvényt már nem vizsgálhatja az Alkotmánybíróság.”

A Magyar Hírlap azt emeli ki, hogy szemben az ellenzéki kritikákkal, a kormánypárti képviselők hangsúlyozták: az új egyházügyi törvény alkalmas arra, hogy kizárja az elismert felekezetek közül a „biziniszegyházakat”, de lehetőséget ad a ténylegesen vallási tevékenységet folytatóknak a működésre.

A Magyar Nemzet beszámolója szerint a fideszes Turi-Kovács Béla visszavonta azt a javaslatát, hogy az egyházzá nyilvánításhoz legyen elég  tizenöt év hazai működés. A lapnak nyilatkozik Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, aki elmondta: ha az állam tágítja vagy szűkíti az egyházalapítás lehetőségét, az nem érinti a vallásszabadságot. Ezzel azokra a baloldalról érkező kritikákra válaszolt, amelyek az új egyházügyi törvényt alkotmányellenesnek és nemzetközi egyezményekbe ütközőnek próbálják beállítani. Ifjabb Lomnici leszögezte: ezek a vádak alaptalanok, hiszen nincs egyenlőségjel a vallásszabadság és az egyházalapítás között. Példaként említette Németországot, ahol 80 ezer tag és legalább harmincévnyi működés kell ahhoz, hogy egy közösség egyházzá váljon. Ennek megfelelően a 80 milliós Németországban mindössze harminc egyház működik, szemben a tízmilliós Magyarországgal, ahol kb. 140. Az alkotmányjogász hangsúlyozta: az 1990-es egyházügyi törvény a visszaélések és a bűnözés melegágya volt, és egyes becslések szerint a bejegyzett egyházak több mint fele üzleti célból, pénzmosásra jött létre, kihasználva az adományok adómentességét. Ifjabb Lomnici emlékeztetett rá: 2009 márciusában a Fővárosi Ítélőtábla egyik tanácsa elutasította egy szervezet egyházként való bejegyzését, de egyúttal azt javasolta, hogy jegyeztessék be magukat egyesületként. Ebből is látható, hogy a vallási szervezetek egyesületi formában való működése nem a kormány találmánya, hanem a hazai bírósági joggyakorlat része – mondta az alkotmányjogász.

A Magyar Hírlap (3.o.) Életvédő zarándoklat rózsákkal címmel számol be arról, hogy tegnap, aprószentek ünnepén több mint kétszáz, köztük számos külföldi résztvevővel lezajlott a harmincadik életvédő zarándoklat. Ez a nap azoké a betlehemi kisdedeké, akiket Heródes a gyermek Jézus keresésekor megöletett. A zarándoklattal nemcsak rájuk, hanem azokra a gyermekekre is emlékeztek a szervezők, akiket még az anyaméhben ítéltek halálra. Téglásy Imre, a szervező Alfa Szövetség elnöke azonban a lapnak elmondta: nem csupán a magzatokat, hanem a szülőket és a termékenységet is védelmezik. A Békét az anyaméhben! nevű eseményen a zarándokok a Március 15. téri templomból a budai Várba vonultak. Az élet örömhírét hirdető úton hat szál rózsát dobtak a Lánchídról a Dunába. Ezután a menet hatszáz rózsát helyezett el Szent István király várbeli szobránál, a virágok hatmilliónál több meg nem született gyermeket jelképeztek. A zarándoklat résztvevői ezután a Sándor-palotába mentek, hogy ott átadják emlékeztető kérelmüket Schmitt Pál államfőnek és feleségének, Schmittné Makray Katalinnak. A zarándokok azt kérik a köztársasági elnöktől, hogy hirdessen „közkegyelmet” a magzatoknak, a törvényhozóktól pedig azt, hogy a magzati élet védelméről szóló törvényt igazítsák a természet alaptörvényéhez. A szülész-nőgyógyász orvosokat pedig arra kérik, hogy csatlakozzanak az abortuszmentes napokhoz. A mozgalomhoz eddig harmincnyolc szülészeti klinika és kórházi osztály társult, ahol az év három napján nem végeznek művi terhességmegszakítást. Este a Sziklatemplomba vonultak a zarándokok, ahol Bíró László tábori püspök és Andreas Laun salzburgi püspök misét celebrált a meg nem született gyermekek tiszteletére.

Magyar Kurír