Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (8.o.) Csehek az egyházak kárpótlása ellen címmel számol be arról, hogy a prágai Stern közvélemény-kutató intézet tegnap nyilvánosságra hozott országos felméréséből kiderül: a megkérdezettek 69 százaléka ellenzi, hogy az állam kárpótlást nyújtson az egyházaknak a szocialista rendszer idején államosított vagyonukért.

A Népszava (8.o.) Védelmüket szervezik Nigériában címmel közli, hogy a nigériai Keresztény Szövetség bejelentette: a nigériai keresztényeknek nincs más választásuk, meg kell védeniük magukat, és meg kell tenniük a megfelelő válaszlépéseket, ha az iszlamista fegyveresek támadásai folytatódnak. A keresztények azért érzik szükségesnek, hogy megszervezzék saját védelmüket, mert úgy érzik, hogy a muzulmán vezetők nem reagáltak kellőképpen az utóbbi napok támadásaira, és a kormány nem képes megvédeni őket. Emlékezetes: karácsonykor több mint 40-en haltak meg a nigériai keresztény templom elleni támadásokban, amelyekért a Boko Haram szélsőséges iszlamista csoport vállalta a felelősséget. Azóta 90 ezer ember menekült el a térségből. A Népszava beszámolója szerint szerdán egy muzulmán iskolában robbant bomba, megsebesített hat gyereket és egy felnőttet, nem tudni, hogy ennek a támadásnak ki áll a hátterében. A keresztény nigériai elnök, Goodluck Jonathan a keresztény és muzulmán vezetők találkozását sürgette, hogy közösen segítsenek lecsillapítani a belső konfliktust.

Ugyancsak a Népszava (13.o.) A Katolikus Karitász nagylelkű adománya címmel adja hírül, hogy tízmillió forint értékben adományoz tűzifát december közepétől január végéig országos akciója keretében a Katolikus Karitász. Az adományozást az erdőgazdaságokkal együttműködve bonyolítja le. Az egyházmegyei szervezetek felmérik, hogy az adott püspökség területén melyik a legrászorultabb ötven család. Az erdőgazdaságok kiszállítják a tűzifát, a karitász pedig kifizeti nekik az árát. Az Egymillió csillag a szegényekért nevű kezdeményezés keretében a karitász önkéntesei segítségével gyűjtött azoknak, akiknek gondot okoz a téli tüzelő beszerzése, munkatársaik pedig gyertyákat adtak a pénzadományokért cserébe. Aktuális akcióikat az 1356-os telefonszám hívásával is lehet támogatni, a segélyvonalra menő minden hívás 500 forinttal segít a rászorulókon. A lap emlékeztet rá: Erdő Péter bíboros prímás, Esztergom-budapesti érsek az ünnepek előtt a fővárosi Magyar Szentek Templomában kétszázötven, nehéz körülmények között élő gyermeknek nyújtott át ajándékot.

Szintén a Népszava (2.o.) Vége a vallásszabadságnak címmel közli, hogy tiltakoznak a „jogfosztásra ítélt egyházak” ma a Parlament előtt, mialatt az Országgyűlés dönt az új egyházügyi törvény elfogadásáról. A lap megjegyzi: az egyik kormánypárti módosító javaslat a százéves nemzetközi működés mellett a húszéves magyarországi működést is elfogadná az egyházzá válás feltételeként, de a Fidesz már nyáron is az utolsó pillanatban változtatott az Alkotmánybíróság által a múlt héten megsemmisített egyházügyi törvényen. Több fideszes és jobbikos képviselő teológiai-filozófiai kérdéseket feszeget módosító indítványaiban – írja a napilap.

A Magyar Hírlapban (A harmónium… 13.o.) a közelmúltban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett Kárpáti József zeneművész nyilatkozik, aki sok templom zenei életét vezette, számos tanítványa hazai és nemzetközi hírnevet szerzett. Elmondta: „A zenetörténetben mindig kölcsönös fejlődés volt a zene és a hangszer között. A zenei fejlődés inspirálta a hangszerkészítőket, hogy minél jobb hangszereket készítsenek, s fordítva, a jobb hangszer ihletet adott a szerzőknek is. Már a rómaiak és a görögök is ismerték az orgonát, a 13. században pedig kitűnő hangszereket készítettek. Idővel az orgona a templomokba került, a gregorián énekek kísérőjeként. A reformáció után azonban a lutheránusok karolták fel az orgonaművészetet, mivel Johann Sebastian Bach, minden idők legnagyobb zenei géniusza lutheránus volt. Ma már több hangversenyteremben építenek orgonát, de a templomban muzsikálás – mint eredeti funkció – máig elsődleges színtere a harmóniumnak.” Az interjú alatt olvasható Czigány György Erkel Ferenc- és Liszt Ferenc-díjas magyar író, zenei rendező nyilatkozata, aki szerint napjainkban idehaza az orgona kultuszát éljük, jobbnál jobb, külföldről hazatért vagy itt tanult orgonistáinkkal új orgonaművész-nemzedék robbant be a köztudatba. A harmónium pedig ma már valóban kiszabadult a templom falai közül, igazán lenyűgöző azonban, ha ott szólal meg, és ha sípjain Bach, Liszt és César Franck dallamai kapnak új értelmezést.

Magyar Kurír