A Népszabadság (2.o.) Erős mondat címmel idézi XVI. Benedek pápát: „A fiataloknak meg kell tanulniuk a békés egymás mellett élés fontosságát és művészetét, a kölcsönös tiszteletet, a párbeszédet és megértést.”
A Magyar Hírlap (5.o.) Nevelés az erényekre címmel szintén azt emeli ki, hogy a fiatalság alapvető értékekre és erényekre való nevelésének fontosságáról értekezett újévi szentmiséjén elmondott beszédében a Szentatya, aki ebben látja „a reményteljes jövő biztosításának” zálogát. A lap megjegyzi: ahogyan az elmúlt hónapokban, XVI. Benedek most is kerekeken gördülő emelvényen tette meg a bazilika bejárata és a főoltár közötti távolságot. A Vatikán ezt csupán „a megerőltetés csökkentésével” indokolta.
Ugyancsak a Magyar Hírlap (.o.) Felekezeti villongás, a Népszabadság (3.o.) pedig Pokolgépek a keresztények ellen címmel számolnak be arról, hogy rendkívüli állapotot rendeltek el szombaton Nigéria négy északi körzetében, ahol merényletek voltak a karácsonyi ünnepek alatt. A lap emlékeztet rá: öt pokolgépes merényletet hajtottak végre az iszlám szélsőségesek, keresztény hívek, illetve a rendfenntartók ellen. A legsúlyosabb merénylet a fővároshoz közeli Madala Szent Teréz-templomában volt a karácsonyi mise alatt. A leszakadó mennyezet maga alá temetett 30 embert. Jos város két templománál is robbantottak a szélsőségesek. Goodluck Jonathan nigériai elnök közölte: a Boko Haram szekta rákként terjed, az országot akarja elpusztítani. A szélsőséges szekta a sariát, az iszlám jogot akarja bevezetni Nigériában, és feltehetőleg kapcsolatban áll az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal is.
A Magyar Nemzet (Botrányos… 1.o.) beszámolója szerint ortodox zsidók jeruzsálemi nagygyűlésén a résztvevők egy része a náci haláltáborok egyenruháját idéző fekete-fehér csíkos ruhájában vonult fel, egy részük sárga csillagot viselt a ruháján, így tiltakozva az ellen, hogy az izraeli társadalom szekuláris többsége üldözi őket. Ehud Barak védelmi miniszter közölte: a tüntetők átléptek egy határt. A lap megjegyzi: az ultraortodoxok hetek óta követelik férfiak és nők elkülönítését nyilvános helyeken, amely ellen a társadalom szekuláris része tiltakozik.
Ugyancsak a Magyar Nemzet (2.o.) Békét a földnek címmel számol be arról, hogy békemenetet és ökumenikus imaórát tartott tegnap a Szent Egyed Közösség a fővárosban, csatlakozva XVI. Benedek pápa szándékához és a béke világnapjára küldött üzenetére válaszolva, megemlékezve azokról az országokról és nemzetekről, amelyeket ma is háború sújt. A közösség kéri „a Béke Urát, hogy adja meg azt a békét az egész Földnek, amelyet az emberek nem tudnak megadni maguknak, sem egymásnak.” A békemenet a Szabadság híd pesti hídfőjétől indult, annak a helynek a közeléből, ahol Boldog Salkaházi Sárát 1944. december 27-én a nyilasok – az üldözött zsidókkal együtt – a Dunába lőtték. A békemenet résztvevői a Váci utcai Szent Mihály-templomban ökumenikus imaórát tartottak. Az imádságot vezette és szentbeszédet mondott Jelenits István piarista szerzetes tanár.
A Népszabadságban (11.o.) Bächer Iván A Könyv, másképpen címmel méltatja Bitó László Névtelen evangélium című regényét. Bitó szerint Jézus törvénytelen gyerek volt, „mamzer". Kitaszított, aki szeretetre vágyott. Nem vehette azonban nőül kedvesét, a magdalai Máriát, mert az törvényes gyerek volt, és a törvény szerint mamzer csak másik mamzerral házasodhatott. De egy nagy, keserves próbatétel feloldozza őket e törvény alól. Ezt a szenvedést vállalta Jesua, a nazareti Mester. A ’tizenharmadik evengélista’ tanúsága szerint Júdás nem volt áruló és öngyilkos sem; a szikáriusok, a szikés szélsőzsidók ölték meg, mert tárgyalt a főtanáccsal, Pilátussal Barabás szabadon engedéséről. Júdás bűnbak volt, akire a népnek mindig szüksége van. Ami Júdásnak nem sikerült, azt Jesua véghezvitte; a vértanúság, a feltámadás és a mennybemenetel mind-mind csak színjáték volt, amit Jesua és Pilátus ’levajazott’ azért, hogy Jesua megmentse igaz barátját, Barabást. Jesuát megsebesítették a kereszten, be is tették a sírba, de a centurió vigyázott három napon át felette. Aztán a szenvedés által megtisztult Megváltó elvonult a zajos világtól, és boldogan élt asszonyával, amíg meg nem halt.” Bächer hozzáteszi: „Lehet, hogy nem így volt, de könnyen, nagyon könnyen lehet, hogy igen.”
A Magyar Nemzetben (6.o.) Kerkovits Gábor Távol az ünnep hangulatától címmel azon tűnődik, milyen kultúrkörben élünk. Az orvos szerző a közelmúltban karácsonyi koncerten vett részt a kongresszusi központban. A zenekart Fischer Iván vezényelte. Kerkovits ismerve az „amúgy kiváló” karmestert politikai és kulturális beállítottságát, nem várt fehér szárnyas angyalkákat, sem betlehemest, de azért arra nem számított, hogy a hangverseny egy provokációval fog fölérni. Az elhangzott művek a következők voltak: Lu Quiming: Óda a vörös zászlóhoz; Darius Milhaud: Ökör a háztetőn; Ravel: Bolero. „Semminemű, még áttételes, áthallásos utalás sem volt arra, hogy milyen ünnepkörből jöttünk, miképpen arra sem, hogy ez lett volna az év utolsó napjaiban szinte az utolsó alkalom, hogy Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójára emlékezzünk” – írja Doktor Kerkovits, hozzátéve: nem is álmodott arról, hogy a koncerten elhangzik Liszt Ferenc Krisztus-oratóriuma, „de egy ennyire gyökereinktől megfosztott karácsonyi koncertre azért nem számítottam.”
Magyar Kurír