Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (6.o.) Techet Péter Hol van Európa? címmel azt fejtegeti, hogy a „keresztény Nyugat” gondolata – ahol a kereszténység kevésbé teológiája, mint inkább kultúrája miatt fontos – Európát keresztényként képzelné el. A cikkíró azonban kérdésesnek tartja, hogy a mai Európa mennyire keresztény még? Szerinte „A legtöbb nyugati keresztény pártnál eleve egyfajta – éppen a krisztusi hittel ellentétes – kirekesztő, politikai alapú kereszténység figyelhető meg. És egyáltalán: lehet-e, kell-e tagadni Európa pogány (görög, római, germán) vagy nem keresztény (Mozlim, zsidó) forrásait?”

A Hetek (Döntetlen… 6-7.o.) bemutatja Rick Santorumot, az amerikai Republikánus Párt politikusát, aki indul az elnökjelöltségért és az első, iowai megmérettetésen mindössze nyolc szavazattal maradt el Mitt Romney volt massachusettsi kormányzótól. A római katolikus Santorumnak és feleségének hét gyermeke van. Feleségével együtt a II. Vatikáni Zsinat előtti, latin misét hallgató „ortodox” katolikusok közé tartoznak. 2004-ben a New York-i Szent Patrik-székesegyházban a Máltai Lovagrend tagjává avatták. Santorum emellett szoros kapcsolatokat ápol a Hetek szerint „ultrakonzervatív” Opus Dei katolikus renddel. 2002-ben a Vatikán meghívására felszólalt az Opus Dei alapítója, Josemaria Escrivá születésének 100. évfordulóján rendezett ünnepségen. Santorum Rómában egy katolikus lapnak adott interjújában bírálta néhai John Kennedy elnököt, aki szerinte nagy kárt okozott az Egyesült Államoknak azzal, hogy különválasztotta vallási meggyőződését a politikai tisztségétől. Leszögezte: ő nem hajlandó a lelkiismeretét megrontani, ezért választott hivatalnokként is katolikusként akar dönteni. Néhány hete pedig azt mondta: ha Irán nem adja fel atomprogramját, akkor elnökként elrendelné az ország bombázását.

Ugyancsak a Hetekben (28-29.o.) Szekeres Katalin Más ez a képmás címmel megállapítja: „Tovább sokasodnak a rejtélyek a torinói lepel körül: olasz kutatóknak csúcstechnológiájú lézerekkel sem sikerült ugyanolyan lenyomatot előállítaniuk, mint amely a szöveten található. A kutatási eredmények arra utalnak, hogy a leplen lévő elszíneződések – amelyek egy mintegy 170 centiméter magas, szakállas férfialakot ábrázolnak – egy vakító fényvillanás vagy egy hatalmas energiakisülés következtében jöhettek létre.” A cikkíró hangsúlyozza: egyre több tudományos érv támasztja alá, hogy a lepel valóban a Názáreti Jézus halotti leple volt.

Szintén a Hetekben (14-15.o.) Ruff Tibor A Biblia kritikája címmel idéz a 93 éves világhírű evangélista, Billy Graham újévi üzenetéből: „Az evangéliumok megírásának idején még több ezer szemtanú életben volt azok közül, akik látták Jézus csodatetteit, és hallották tanítását… A kortársak nyilvánvalóan tiltakoztak volna, ha a beszámolók kitalált eseményeket tartalmaztak volna – ám nem tették.” Ruff rámutat: az Újszövetség szerzői külön is fontosnak tartották, hogy hiteles szerzőként jegyezzék írásaikat. „Mert most nem mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk, Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét; hanem mint akik szemtanúi voltunk az ő nagyságának” – írta Péter apostol. Lukács pedig utal arra, hogy „sokan kezdték megírni” Jézus történetét, ezért ő maga „eleitől fogva mindennek szorgalmasan végére járt.” A cikkíró tényként szögezi le: A Jézusról szóló beszámolókat több ókori külső forrás is megerősíti. 1500 évvel később mégis, „miközben Európában a társadalomban a felvilágosodás, a vallási életben pedig a protestantizmus hullámai ostromolták a középkori tekintélyuralom bástyáit, a Biblia szövege is új megvilágításba került.” Ruff Tibor úgy véli, hogy a hit és a tudomány nem békíthető ki teljesen, „és minden olyan törekvés, amely összhangot állít közöttük, zűrzavarhoz, csúsztatásokhoz és tévedésekhez vezet, és mindkettőt eltorzítja. Sokkal világosabb, pontosabb és realisztikusabb gondolkodást tesz lehetővé, ha beismerjük a kettő összeegyeztethetetlenségét. Ha pedig a hitet mégis alá rendeljük a természettudományos világnézetnek, akkor a Biblia teljesen felbomlik a kezünkben, mint egy pulóver, amiből folyamatosan húzzuk ki a szálat.” A szerző szerint ha egy hívő úgy dönt, hogy megtér, „akkor világfelfogását tudatosan a Biblia világnézetéhez igazítja, ha kell, elfordulva korának világnézetétől. Ennek során a hit alapján felül fogja bírálni a természettudományos világnézet olyan elemeit, amelyek azt – alaptalanul – egyetemes világmagyarázattá akarják tenni. Inkább vállalja az összeütközést a korszak uralkodó és divatos elméleteivel, mint hogy feladja a Szentírás hitelességét, igazságait, a csodák lehetőségét és valóságát. A természettudományos világnézet helye a tudományos kutatás keretei között van, és ott teljesen helyénvaló is, mindenre kiterjedő világértelmezésre azonban lehetőségeinél fogva sem alkalmas. Ez Isten Igéjének a feladata, a hit által.”

Ugyancsak  Hetekben (14-15.o.) Szobota Zoltán Le nem zárt vita címmel foglalkozik azzal, hogy hatályba lépett az új egyházügyi törvény. A cikkíró rámutat: januártól hivatalosan 14 egyház van Magyarországon. A kormánypárti ígéretek pedig legalább még egyszer ennyi – parlament általi – státuszba emeléséről szólnak a tavasz kezdetéig. Azok a közösségek, amelyek méltánytalannak tartják az új eljárást, az Alkotmánybírósághoz és nemzetközi fórumokhoz fordulnak kifogásaikkal.

Magyar Kurír