Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Elindult… 11.o.) hírül adja, hogy olcsóbb és kizárólag hazai terméket kínál a Simply Med (egyszerűen mediterrán), az első olasz katolikus élelmiszerportál, amely etikus kereskedelemmel igyekszik segíteni a válság sújtotta családokon, plébániákon és termelőkön. A katolikus fiatalok és vállalkozók alapította online boltban az UNESCO által világörökségnek nyilvánított mediterrán diéta élelmiszereit árulják jó minőségben, versenyképes áron.

A Népszabadság (7.o.) A maguk keresztje címmel készített összeállítást az egyiptomi koptok helyzetéről, jövőbeli kilátásairól, kiemelve, hogy Egyiptom az arab világ legnagyobb keresztény közösségének is otthona, a koptok számát 10-15 millióra becsülik 80 milliós országban. A lap rámutat: bár a koptokat hivatalosan nem éri diszkrimináció, az élet bizonyos területein másodrendű állampolgároknak számítanak. A gyakorlatban a magas állami posztok – minisztériumi helyek, a központi bank vezető beosztásai és természetesen az államfői szék – elérhetetlenek számukra, ahogyan a hadsereg magas tisztségei is. A vallás nem magánügy Egyiptomban, ahol az állam a hivatalos dokumentumokban – például a személyi igazolványban is – számon tartja állampolgárai vallási hovatartozását. A keresztények – a koptok mellett örmény katolikusok, valamint a főként XIX. századi nyugati bevándorlók leszármazottaiból álló római katolikusok közössége – abban bíznak, hogy a szabad választások után Egyiptom modern, szekuláris állammá alakulva, a társadalom teljes jogú tagjaiként fogja őket kezelni. Juhan Kolta kopt keresztény vezető úgy véli: a muszlimok többsége a polgári átalakulás mellett van, és idegen tőle egy vallási állam képe. Modern, Európához közeli országot akarnak. Terjedőben van azonban a főként Szaúd-Arábia felől érkező vahabita hatás, amit a szalafita pártok finanszírozása is fokoz. Az országban 12 millió analfabéta él, szegények és éhesek, akik minden további nélkül elhiszik, hogy egy mélyen vallásos államban jobban élnének – mondta Juhan Kolta, aki ezzel együtt is vallja: a keresztényekkel hol engedékenyebb, hol keményebb Hoszni Mubarak eltűnése a hatalomból nagy lehetőség az ország számára. Nyilatkozik a lapnak Muhammed el-Biltegi, a Muzulmán Testvériséghez kötődő Szabadság és Igazság Pártja kairói szervezetének főtitkára, aki leszögezte: „Nevetségesek a vádak, senkit sem ér hátrányos megkülönböztetés.” A Szent Márk-katedrálisban dolgozó fiatalember, Mida pedig azt mondta: rengeteg muszlim barátja van, a napi érintkezésben sosem volt gondja a vallásából, inkább az állammal való érintkezésben érheti hátrány a keresztényeket: hivatalban, iskolában és főként a hadseregben.

A Népszabadság (37 felekezet… 2.o.), a Népszava (Egyházak… 1.,2.o.), a Magyar Hírlap (Akadémikusok… 1.,2.o.) és a Magyar Nemzet (Vizsgálják… 4.o.) is beszámolnak arról, hogy 37, egyházi státust kérelmező beadványt vizsgál az MTA Hámori József vezette bizottsága, a beérkezett 82-ből ennyi kérelmet tartott a január elsején életbe lépett új egyházi kritériumok szerint megfelelőnek a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága. Lukács Tamás, a testület KDNP-s elnöke közölte: a végleges döntést a beadványokról legkésőbb február végén meghozza az országgyűlés. Az MSZP szerint gondot jelenthet, hogy az említett kérelmek december 20-áig érkeztek be, viszont a végül hatályba lépett jogszabályt csak december 30-án fogadta el a Ház.

A Népszabadságban (12.o.). Vankó Zsuzsanna Az egyházügyi törvény tétje címmel párhuzamot von XVI. Benedek pápa Caritas in veritate (Szeretet az igazságban) kezdetű enciklikája és az új egyházügyi törvény között, szerinte „az erkölcsi rendnek megfelelő  társadalmi rend” kialakítása a célja „a jelenlegi kurzusnak is, az oktatáspolitikában, a jogrendszerben és minden tekintetben. Eltérés van viszont abban, hogy a magyar elgondolás a nemzeti gondolattal és szuverenitással akarja ezt ötvözni.” A teológus szerző figyelmeztet: „egyedül csak az állam és az egyház szétválasztása tudja biztosítani az életfontosságú emberi alapjog, a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartását, védelmét. Ez nemcsak logikai következtetés, hanem egyértelmű történelmi tapasztalat is.”

A Magyar Hírlap (3.o.) A kommunista államosítás romjain címmel készített összeállítása megállapítja: bár jelentősen emelkedett az egyházi fenntartású közoktatási intézmények száma a jelenlegi tanévben, meg sem közelíti a második világháború előtti arányokat. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága közölte: összesen hatvanegy egyházi közoktatási intézmény részére adtak ki tavaly új, úgynevezett OM-azonosítót. Ebből katolikus fenntartó 39, református 14, evangélikus pedig öt szerepel a listán. A 2011-2012-es tanévet a katolikus egyház összesen 225 közoktatási intézménnyel indította. Református fenntartásban jelenleg 129, evangélikusban pedig 45 közoktatási intézmény működik. Az MH emlékeztet rá: a kommunista államosítás előtt, az 1946/47-es tanévben még csaknem 200 katolikus óvoda, 1669 általános iskola, 86 polgári iskola, 48 gimnázium, 27 szakközépiskola volt az országban.

Magyar Kurír