Napi sajtószemle

A Népszabadság (Milliárdos kárpótlás… 3.o.) és a Magyar Nemzet (Kárpótolják az egyházakat… 9.o.) is beszámolnak arról, hogy jóváhagyta az egyházak kárpótlását a cseh kormány. A megállapodás értelmében 17 csehországi egyház visszakapja egykori vagyonának 56 százalékát – erdőket, termőföldeket, halastavakat, épületeket –, amelynek becsült értéke 75 milliárd korona (900 milliárd forint). A fennmaradó részért az állam 59 milliárd koronát (710 milliárd forint) fizet ki kárpótlásként, 2030-tól pedig megszűnik az egyházak állami támogatása. A Magyar Nemzet megjegyzi: bár a kormány egyhangúlag fogadta el a megállapodást, egyáltalán nem biztos, hogy a kisebbik koalíciós partner, a Közügyek Pártja megszavazza a parlamentben. A párt miniszterei az ősszel ellenezték a javaslatot, ami majdnem kormányválsághoz vezetett. Petr Necas miniszterelnök hétfőn a koalíciós tanács ülésén közölte: amelyik miniszter nem szavazza meg a javaslatot, azt meneszti. A polgári napilap emlékeztet rá: egy tavaly decemberi felmérés szerint Csehország Európa egyik legkevésbé vallásos országa, a népesség 69 százaléka nem ért egyet a kárpótlással.

A Heti Válaszban (Dolgozz és imádkozz! 30.o.) a decemberben felesküdött spanyol jobboldali kormány vezetője, Mariano Rajoy nyilatkozik, aki Európa egyik leghíresebb katolikus zarándokhelyén, Santiago de Compostelában született. Elmondta: „Santiago kivételes hely, főleg nekem, gallegónak. A világ minden tájáról érkeznek zarándokok, akik az élet kérdéseire keresik a válaszokat. A hit számomra nagyon fontos, és Santiago olyan hely, ahol érezni lehet a hit erejét. Országunkban a katolikus egyház és a nép között szoros a kapcsolat. Az emberek hálásak is azért, hogy az egyház megannyi szociális területen segítséget nyújt.” 

A Heti Válaszban (Egyháztáji… 38-39.o.) Balog Zoltán, társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár nyilatkozik, aki az új egyházügyi törvényről elmondta: „A szabad vallásgyakorlás joga elidegeníthetetlen, eddig sem sérült, ezután sem fog… Talán túl szigorúra sikeredett a törvény, ezt elfogadom. Nekem is okozott álmatlan éjszakákat az evangéliumi kisközösségek helyzete, akik testvéreim. Ők valóban rendelkeznek társadalmi támogatottsággal, és komoly hitéletet folytatnak. A törvényben ráadásul a bejegyzés előfeltételeként húszéves vagy százéves nemzetközi tevékenység szerepel, ennek a metodistáktól a pünkösdistákig a valódi hitéleti közösségek bőven megfelelnek.” A lap közbevetésére – „Jézus Krisztus és a 12 apostol ezek szerint ma Magyarországon nem alapíthatna egyházat” – az államtitkár azt válaszolta: „Na de nem is kértek adókedvezményt a Római Birodalomtól, és nem gondolták, hogy az államnak kellene iskoláikat finanszírozni! Ha valaki egyházi tevékenységének legfontosabb eleme az intézményfenntartás volt, és az állami normatíva megvonását a szabadság lábbal tiprásának fogja föl, annak elég furcsa fogalmai vannak a vallásos hitről. Amelyet egyesületi formában, közösségi keretek között ezután is bárki szabadon, korlátozás nélkül gyakorolhat.”  

Ugyancsak a Heti Válaszban (10.o.) Szőnyi Szilárd Cuius regio, eius religio? címmel üdvösnek tartaná, ha a legújabb, februári határidőig a parlament „jó pár olyan közösséget – mondjuk a krisnásokat, pünkösdistákat s egyéb jóravaló gyülekezeteket” jegyezzen be egyházként, „amelyek társadalmi hasznossága vetekszik a már körön belül lévő görög ortodoxokéval vagy éppen a Hit Gyülekezetével. Máskülönben a Jóisten sem mossa le a kormánypártokról, hogy hűbérúri kényükre-kedvükre csemegéznek az egyházak között.” 

A Népszavának (Odaszólt… 1.,2.o.) Lukács Tamás, a parlament vallásügyi bizottságának KDNP-s elnöke elmondta: az általa vezetett testületnek – az igazságügyi tárcától megküldött listán – már előzetesen bejelölték, hogy a 82 kérelmező közül melyek felelnek meg az egyházzá válás alaki követelményeinek. Ennek alapján a bizottság két tagja, Lukács Tamás és Gulyás Gergely alelnök maguk döntöttek arról, hogy melyik az a 37 egyház, amelyeknek megkezdődhet az akadémiai vizsgálata. A testület másik alelnöke, Szabó Tímea (LMP) külföldi útja miatt nem vehetett részt a döntésben, a bizottsági ülést pedig nem is hívták össze – írja a Népszava.

Magyar Kurír