Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (17.o.) Nőket a papok mellé? – A cölibátus eltörlését tervezi a Vatikán? címekkel hosszabban, a Népszava (2.o.) Eltörölné a cölibátust a Vatikán címmel rövidebben, a Magyar Hírlap (8.o.) pedig Törli a Vatikán a cölibátust? címmel néhány sorban számol be arról, hogy tegnap a La Repubblica című olasz lap arról írt, hogy titokban a Vatikánban is vitáznak a római katolikus papok és szerzetesek nőtlenségének esetleges eltörléséről. A római lap szerint a cölibátus eltörlése ötven éven belül történhet meg. Az egyházi kongregáció néhány tagja azt a szigorúan titkos megbízást kapta, hogy kimunkálja az odáig vezető utat, vezetőjükké Claudio Hummes bíborost nevezték ki. A Népszabadság és a Népszava is megemlítik, hogy XVI. Benedek pápa éppen tegnap fogadta Robert Zolitsch freiburgi érseket, a német katolikus püspöki konferencia elnökét, akivel a közelmúltban nyilvánosságra került szexuális visszaélésekről tárgyalt.

A Népszabadság kiemeli: „Látható, hogy a német katolikus egyház maga is megelégelte a szégyenteljes bűnöket, és nem kívánja tovább halogatni a szembenézést a pedofil megrontási ügyekkel. Eltökélték az esetek maradéktalan felderítését, az áldozatok kártalanítását, s míg a tettesek korábban megúszták enyhe büntetéssel, esetleg áthelyezéssel, immár az egyházon belül is azt követelik, hogy bíróság elé kell állítani a tetteseket. Zollitsch bejelentette azt is, hogy különleges megbízású püspököt jelölt ki a szexuális molesztálások és visszaélések felderítésére.”
A Népszava figyelemre méltónak tartja, hogy a katolikus iskolákban évtizedekkel ezelőtt történt és a közelmúltban feltárt szexuális bűncselekmények nyomán a németek kevésbé bíznak a katolikus egyházban, mint korábban. Ez derül ki az Emnid közvélemény-kutató intézet felméréséből, amelynek eredményeit pénteken hozták nyilvánosságra. A lap azonban részletes adatokat nem közöl.

A Magyar Hírlapban (10.o.) Szerdahelyi Csongor Nem zárkózott be négy fal közé címmel ismerteti a keresztény missziók történetének egyik legnagyobb alakját, az 1552-ben született, és négyszáz évvel ezelőtt, 1610-ben elhunyt Matteo Ricci életútját, aki nagy meggyőződéssel vallotta: „A világ minden emberi lénye között alapvető hasonlóság van a természetünket illetően. Közös bennünk, hogy tudunk remélni, szenvedni és kutatjuk az élet értelmét.” A cikkíró leszögezte: Matteo Ricci Kínában szerzett tapasztalatai „forradalmian újak, és ma is érvényesek. Olyannyira, hogy egy Rómában most tartott missziológiai konferencián megállapították, Ricci tevékenysége a globalizált világban a párbeszéd és a misszió korszerű modellje. Mindazt tudta, amit az egyháznak ma szem előtt kell tartania a kultúrák és népek közötti párbeszéd folytatásához és az egyetemes kereszténység üzenetének terjesztéséhez a nem keresztény népek körében… A mai globalizált világban a keresztény ember fontos feladata, hogy saját értékeiben biztos legyen, ugyanakkor nyitott maradjon más kultúrák befogadására, és az emberiség közös vonásainak felismerésére.”

Hazai hírek

A Magyar Hírlapban (10.o.) Kacsoh Dániel a kecskeméti Karol Wojtyla Barátság Központot mutatja be, idézve Farkas P. Józsefet, a szociális és művelődési intézmény egyik alapítóját: „Itt mindent II. János Pál pápának köszönhetünk.” A lengyel pápa nevének hallatán ugyanis megnyílt a támogatók pénztárcája. „Volt olyan vállalkozó, aki hajlandó volt hárommillió forintot adni az épület rendbehozatalára, csupán annyit kért, hogy az átadóünnepségen kezet foghasson az intézmény névadójával. Ismerik, tisztelik II. János Pált, ám keveset tudnak róla” – értelmezi a furcsa kérést az alapító igazgató. Farkas P. József szavaiból kiderül, hogy a központ egyik fő szolgáltatása a mindennapos ételosztás. Az intézmény felújítása alatt az ételt dobozban kapták a rászorulók. „Ebben a formában nyilván sokan inkább hazavitték magukkal az ebédet. Mivel azonban nekünk fontos a közösségépítés, mostanában megint tányéron osztjuk az ételt. A szenttéavatásra váró pápa képeivel díszített ebédlőben az étkezést mindig közös imádsággal kezdjük” – mondta az igazgató. Hozzátette: a szentek életét bemutató foglalkozásokra, a szellem épülését szolgáló kiállításokra is sokan eljönnek. Hamarosan állandó kiállítás is lesz II. János Pál életéről, amelyet a szomszédos épületben rendeznek be. Az ingatlant azonban előbb még meg kell venni, ám reményeik szerint ehhez is összejön majd a szükséges forrás. A központ a tervek szerint bővülni fog, és az önkormányzat jóvoltából a mellette lévő, egyelőre parkolóként funkcionáló teret is kicsinosítják, parkosítják, amelynek a neve már most is megvan: Karol Wojtyla tér. A központ küldetésének lényegét Farkas P. József igazgató így foglalja össze: „Ez az egész egy csoda. A Jóisten társaságában a mennyben lakó II. János Pál pápa fentről segít minket, hogy mi is tudjunk segíteni másoknak.”

Magyar Kurír