Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) „A testi közelség volt mindennek az oka” című beszámolója szerint így védekezett a braunschweigi bíróság előtt az a 46 éves római katolikus pap, akit azzal vádolnak, hogy legalább 280 alkalommal szexuálisan molesztált kiskorú fiúkat: A lap megjegyzi: a megdöbbentő esetet súlyosbítja, hogy az ügyészség szerint több mint 220 esetben nemcsak simogatás, hanem jóval több történt a német sajtóban Andreas L.-ként szereplő salzgitteni pap és a 9-15 éves fiúk között. A vádlottat több mint hat év szabadságvesztés fenyegeti. Andreas L. ellen gyermekpornográfia miatt egy másik eljárás is folyik, a házkutatás során több mint háromezer gyermekpornó-felvételt találtak nála a rendőrök. Michael Lukas, a heidesheimi püspökség szóvivője közölte: „A történtek szörnyű katasztrófát jelentenek a katolikus egyház és az áldozatok, illetve családjaik részére.” Az orgánum megjegyzi: a püspökség csak tavaly fordult a hatóságokhoz, bár Andreas L. fiúkkal szembeni tolakodó magatartásáról már korábban kaptak jelzéseket. Az újság emlékeztet rá: Németországban az elmúlt években közel száz, gyermekek elleni szexuális molesztálásra és más pedofil bűncselekményre merült sor. „Az egyház az ügyeket eleinte a szőnyeg alá próbálta söpörni, de a sajtóvisszhang és a kilépő hívek nagy száma miatt kénytelen volt változtatni politikáján.”

A Magyar Hírlap (Traian Basescu… 5.o.) hírül adja, hogy levelet intézett Traian Basescu román államfőhöz a Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia, amelynek tagjai az államfő segítségét kérik az egyházaktól a kommunizmus idején elkobzott egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatása érdekében. A katolikus püspökkari konferencia decemberi ülésén döntött a levél tartalmáról, és azt a múlt héten iktatták is a román elnöki hivatalnál. A lap emlékeztet rá: a bukaresti parlament tavaly megszavazott egy törvényt, amely lehetővé tette volna az egyházi levéltári anyagok restitúcióját, de az Alkotmánybíróság ezután formai kifogások miatt alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a jogszabályt.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Folytatódik… 3.o.) idézi Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárt, aki tegnap közölte: az idén is folytatódnak és folyamatossá is válhatnak a Kárpát-medencei egyházi kezdeményezéseket támogató programok, amelyek keretében tavaly több mint kétmilliárd forintban részesültek az érintettek. Hozzátette: az elmúlt másfél évben igyekeztek a szocialista kormányok alatt az egyházakat ért diszkriminációt megszüntetni, s öt olyan programot indítottak, amelyek a Kárpát-medencében 750 egyházi kezdeményezést támogattak. Ezek között voltak épületfelújítások, kulturális vagy a szórványterületeket érintő kezdeményezések, illetve szociális és karitatív feladatok.

A Népszava (Hitélet… 3.o.) beszámolója szerint az igazságügyi tárca tagadja, hogy előzetesen vizsgálták volna az egyházi regisztrációt kérő felekezeteket, így továbbra sem tudni, mi alapján szűrték ki a kérelmezők több mint felét. Az MTA elnöke, Pálinkás József által felkért tanácsadó testület tagjainak megtiltották a nyilatkozattételt, a bizottság elnöke, Hámori József biológus, az első Orbán kormány egykori kultuszminisztere azonban közölte: akik nem vallástudományi szakemberek, azok is rendelkezhetnek elégséges egyházi ismeretekkel.

A Népszabadság (Egyházakat vizsgáló… 5.o.) érdekesnek tartja, hogy alig néhány nappal azután, hogy az MTA bizottságot alakított az egyházi státusra igényt tartó vallási közösségek vizsgálatára, máris változik a tagok névsora. A lap felsorolja a neveket – Balogh Margit történész, Gaál Botond, a debreceni református egyetem tanára, Hamza Gábor jogtudós, Szuromi Szabolcs Anzelm kánonjogász,  a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, Sólyom Jenő akadémikus, Tóth Ágnes történész – és megjegyzi: túlzás lenne azt állítani, hogy mindegyikük a vallástudomány terén szerzett nevet magának. Az orgánum szerint talán az MTA is úgy ítélte meg, nem árt erősíteni a szakmai vonalat, ezért két fővel gyarapodott a testület: Török Péter szociológussal, a SOTE Mentálhigiéné Intézetének igazgatójával és Máté-Tóth András teológussal, a szegedi egyetem vallástudományi tanszékének vezetőjével. Mindketten régóta foglalkoznak egyházak és vallások kutatásával – ismeri el a Népszabadság, ám hozzáteszi: olyan személy, aki kifejezetten a nem keresztény, keleti vallások szakértőjének számítana, továbbra sincs a testületben.

A Magyar Nemzet (39.o.) Félrabság címmel harangozza be, hogy Mindszenty József bíboros hercegprímás életének utolsó húsz évéről szól az Ősök tere című műsor legújabb adása, amelynek időpontjai a Hír TV-ben: szombat 10.30, vasárnap 13.30, szerda 16.05 és csütörtök 11.30

Magyar Kurír