Napi sajtószemle

A Hetekben (6-7.o.) Szekeres Katalin „A falhoz kötve tartottak” címmel tényként állapítja meg, hogy erősödik a keresztényüldözés világszerte. A cikkíró emlékeztet rá, hogy Nigériában karácsonykor, majd néhány nappal később,  január 5-én, a szélsőséges Boko Haram támadássorozatot indított az ország északi részén élő hívek ellen, miután felszólította őket, hogy hagyják el a muzulmán többségű országrészt. A legújabb vallási tisztogatás áldozatainak a száma már meghaladja a hatvanat. Szekeres Katalin hivatkozik az Open Doors emberi jogi szervezet adataira, amely szerint világszerte 100 millió keresztény él veszélyben a hite miatt, legkevesebb 80 százalékuk iszlám országokban. Legrosszabb a keresztények helyzete Észak-Koreában, Afganisztánban és Szaúd-Arábiában.

A Népszabadság (6.o.) A püspök védi a kormányt címmel ismerteti a hírportálunkon tegnap megjelent, Székely János püspök a hazánkat érő támadások okairól című írásának főbb gondolatait.

A Magyar Nemzetben (6.o.) Czakó Gábor, Olaj, adósság, Antikrisztus címmel korunk három fő tényezőjének nevezi a címben kifejezett fogalmakat. Az Antikrisztusról kifejti: „… a világon egyre nagyobb hatalomra szert tevő személytelen, anyagtalan, istentelen, embertelen és sátáni erő, aminek kezében minden érték pénzzé, azaz semmivé válik. Működésének legerősebbnek látszó csoportja a magánállamoké, melyek egyre több nép és állam fölött uralkodnak, és viszonzásképpen semmi közösségi terhet nem viselnek. A mostani világháborúban… nem országok küzdenek egymással, hanem magánhatalmak állnak szemben nemzetállamokkal, de inkább az emberiséggel, sőt a földdel… Betekintésük van a politikai államok terveibe, hiszen azok demokratikusan, azaz nyilvánosan kell hogy működjenek, s ha nekik más elképzeléseik vannak az adott ország sorsáról, ha nem tetszik nekik a viselkedése, vagy egyáltalán, éppen erőt kell mutatniok, nehogy az emberek elbízzák magukat, akkor hipp-hopp, intézkednek az IMF-en, a hitelminősítőkön keresztül, és más, mélyen demokratikus szerveiken keresztül. Ez történt Magyarországgal is. Javítani merészeltük a honi tájékoztatást, az oktatást, adóztatni merészeltük az Antikrisztus szentélyét, a bankot, csökkenteni próbáltuk az államadósságunkat, vagyis lazítani próbáltuk nyakunkon az iga szorítását, mire leminősítették az országot és a forintot: tartozásunk rögtön több lett, mint volt. A törlesztési szándék szökési kísérletnek minősül… A mi bűnünk az alkotmány, a sajtótörvény, a magánpénztárak felszámolása és hasonlók közös vonása. Az ember a pénz ellenében. Ezzel lavinát indítottunk el. Éppen akkor, amikor Európa szellemi értelemben szinte az Antikrisztus markába került, hisz majdhogynem légüres térbe került, értékmentessé, eszmétlenné – magyarul finom és szerves az átmenet – eszméletlenné, ahol gazságot követni szabad, de jót tenni bűn.” Czakó azonban hozzáteszi: „Szinte és majdhogynem! Európa még él, csak tetszhalott. Magához térhet – megteremtőjéhez, Krisztushoz – és csatlakozhat a fölébredtekhez. Csapataink harcban állnak…”  

A Hetek (13.o.) Gyorsított egyházak címmel számol be arról, hogy megalakult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tematikus bizottsága, amely a jövőben a parlamenti elismerés iránti kérelmet benyújtó egyházakról nyilatkozik. A lap úgy értesült, hogy a napvilágot látott személyi összetétel még nem végleges, ahogyan az aspiráns egyházak köre is tovább bővülhet a hét elején rögzített állapotokhoz képest.

Magyar Kurír