Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Szabadlábon… 16.o.) beszámol arról, hogy kiengedtek a fogságból hét keresztény papot Laoszban. A lelkipásztorokat korábban megkínozták, vagyontárgyaikat elkobozták, mert a hatóságok szerint megsértették a helyi tradíciókat. Jogvédők szerint a hét pap esete egyáltalán nem elszigetelt jelenség. Bár fogságba ritkán vetik a vallási vezetőket, pénzbüntetéseket, elkobzást időről időre elrendelnek velük szemben. Legutóbb például egy ötvenéves templomot foglaltak le a hatóságok Laoszban. 

A Magyar Nemzet (Állásfoglalás… 4,.o.) beszámolója szerint megkezdődött tegnap az elismerés iránti kérelmet benyújtó egyházak akadémiai vizsgálata, miután megtartotta első ülését az MTA ezzel foglalkozó bizottsága. Az elismerést kérő 82 egyház közül az alaki vizsgálatok alapján 37 felel meg a törvénynek. A lap emlékeztet rá: korábban a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága levélben kérte fel Pálinkás Józsefet, az MTA elnökét, hogy a december 30-án elfogadott egyházügyi törvény alapján az akadémia végezze el a törvényben meghatározott vizsgálatokat.   

A Népszava (Titkolózik… 2.o.) furcsállja, hogy senki sem nyilatkozhat az MTA elnöke, Pálinkás József által kijelölt tanácsadó testület tagjai közül. 

A Magyar Hírlap (Máris gyűlik a tömeg… 1.,2.o.) összeállításából kiderül: egyre többen csatlakoznak a január 21-re, szombatra meghirdetett békemenethez, a Nyilatkozat a nemzetért címmel közzétett felhívást már több mint kétezer civilszervezet és magánszemély írta alá, köztük Pataky Attila énekes zeneszerző, az Edda frontembere, aki a lapnak elmondta: „El a kezekkel Magyarországtól! Az önmagát cinikus felsőbbrendűségbe dermesztett pénzvilág, pénzkartell a nemzetállamok végső felszámolására készül. A pénzt istenítve a virtuális csalásokkal, boldogtalansággal, pénzrabszolgasággal árasztja el a világot. De mint minden izmus, a beteljesülés előtt néhány perccel ez is összeomlik. De mi a fény gyermekei vagyunk, küldetésünk a Föld szívcsakrájának, a Kárpát-medencének az őrzése… Vége a tudat, az elme, az ergo, a materializmus irányította világnak. A szív és a lélek korszaka következik. És ennek létrejöttében óriási szerepe van a magyarságnak, a magyaroknak. Ezért támadnak minket ilyen sokak számára érthetetlen, elementáris gyűlölettel. Félnek a fénytől, a tisztaságtól, a becsülettől, az igazságtól. De ez itt Jézus népe és Mária országa. Pénzzel meg nem vehető. Az összes karmikus, vállalt szenvedéseink ellenére Szűz Mária és Jézus Urunk védelme alatt állunk! Dolgunk van, hát tegyük meg, végezzük el!”

A Népszabadságban (20.o.) Miklós Gábor A megmozdított kép címmel közli, hogy Lech Majewski lengyel-amerikai filmrendező A malom és a kereszt címmel háromdimenziós játékfilmet forgatott idősebb Peter Brueghel (1525-1569) híres, Keresztút című festményéből. A cikkíró szerint azok, akik fanyalognak a film láttán, „nem ismerik fel, hogy az idősebb Brueghel a németalföldiek szenvedését és mártíromságát kívánta ábrázolni képén, ahol Jézus keresztre feszítése csak egy részlet. A festő a szenvedő Krisztussal azonosította honfitársait, akiket a megszálló spanyolok erővel akartak visszatéríteni a katolicizmusra. A filmben ezért kapott meghatározó szerepet egy fiatal férfi, akit ’eretnekségéért’ a spanyolok iszonyatos kegyetlenséggel kínoztak halálra.”

Magyar Kurír