Napi sajtószemle

A Heti Válaszban (Honvágy 28-29.o.) Nasszar Kamisz palesztin keresztény orvos nyilatkozik, aki a hatvanas-hetvenes években hazánkban tanult, tizenegy évig élt Magyarországon. Kamisz görög ortodox keresztény, de hangsúlyozta: „Én identitásom szerint palesztin keresztény vagyok, a felekezeti megosztottság nemigen érdekel.” Szavaiból kiderül: míg 1948-ban még 85 százalék volt Betlehemben a keresztények aránya, ma már valamivel kevesebb, mint a fele. „A polgármester viszont, a muszlim többség ellenére, keresztény. Létezik egy politikai egyezség, mely szerint Palesztinában tíz város élén keresztény vezető áll.” A lap emlékeztet rá: két éve Nasszar Kamisz kezdeményezte azt a testvérkapcsolatot, mely a jeruzsálemi Magnificat Intézet énekkara és a budapesti Szent Angéla Öregdiák Kórus között alakult. Ennek jegyében a magyar együttes meghívást kapott, hogy december 24-én Jézus születésének helyszínén, a betlehemi éjféli misén énekeljen. Az útról szóló dokumentumfilmet Szabad-e bejönni ide, Betlehembe? címmel január 21-én 12.15-kor vetíti a Duna TV Határtalanul magyar című műsora.

Ugyancsak a Heti Válasz (32-33.o.) Európa lelke címmel közli Martonyi János külügyminiszternek január 5-én Esztergomban a Becket Tamás-emlékünnepségen elmondott beszédének megszerkesztett változatát. A magyar diplomácia vezetője kifejtette: „Vannak a kereszténységen kívül is világvallások… Persze vannak különbségek köztük. De ugyanabban az Istenben hiszünk. Nincs két vagy három külön Isten, csak egy van, és a világvallások másként közelítik meg ugyanazt a Mindenhatót. A világ jövője nem kis mértékben attól fog függeni, hogy a világvallások közötti kapcsolatok hogyan alakulnak, mennyire értjük meg egymást. Számunkra a keresztény értékek a legfontosabbak, de ez nem azt jelenti, hogy a többiek értékeit nem tiszteljük.” Martonyi János felidézte, hogy amikor decemberben meggyújtotta a hanukagyertyát a Nyugati pályaudvar előtt, az is eszébe jutott, és beszélt is róla, hogy „értsük meg jobban, tiszteljük és szeressük egymást, és bízzunk egymásban. Én ezt kérem mindenkitől, magunktól is, mindenki mástól is.”

A Magyar Nemzetben (6.o.) Karátson Gábor November 4. újra itt van címmel párhuzamot von az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése és a mostani, példátlan és igaztalan támadások között, melyek hazánkat érik. A szerző szerint csak a módszerek mások, a cél a magyarság megtörése. Karátson egy nagyszalontai népdalból idéz: „Ezer esztendeje annak,/ hogy a magyarok itt laknak./ Most akarják kitiltani, kiirtani,/ de az Isten nem engedi.” A cikkíró figyelmeztet: „Higgyünk az Istenben, és higgyünk a nagyszalontai népdalban.” Karátson leszögezi: „Az ország szegényei az Isten szegényei. Az ország a szegényeké. Ez a jézusi országfogalom abszolút igazság. Lehet, hogy ennek az abszolút igazságnak a magyar kormány gazdaságpolitikája sem felel meg, de az IMF és az Európai Unió spekulációinál még mindig közelebb van hozzá.” A szerző bátorításként idézi az 1968-ban elhunyt Szent Pio atyát: „Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagy hatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lesz erősebben kérniük hathatós oltalmát országunkra!”

Magyar Kurír