Napi sajtószemle

A Hetek (5-7.o.) Leminősített nemzetek címmel készített összeállítása szerint felkavarta Európát az amerikai Standard and Poor’s hitelminősítő döntése, amellyel kilenc európai ország besorolásán rontott, közülük négynél egyszerre két fokozattal. Nemcsak az érintett országok vezető politikusai tiltakoztak a politikainak minősített döntés ellen, hanem voltak, akik morális alapon kérdőjelezték meg a nagyhatalmú, ám magáncégként ,működtetett hitelminősítők „túlhatalmát” – írja a Hetek. Az orgánum idéz a Vatikán félhivatalos lapjából, a L’ Osservatore Romanóból, amely szerint a S and P döntése „olyan időpontban jött, amikor a piacok éppen a helyreállás első halvány jeleit kezdték felmutatni az adósságkezelés terén, ezért gyanús, hogy a támadás időzítése tökéletes volt ezzel szemben.” A Hetek emlékeztet rá, hogy a Vatikán tavaly októberben már javaslatot tett a nemzetközi pénzügyi és monetáris rendszerek reformjára. A 18 oldalas dokumentum szerint szükség lenne egy államoktól független és etikus központi jegybank létrehozására, továbbá javasolja a pénzügyi tranzakciók megadóztatását. Ez utóbbi bevezetését Franciaország éppen a Standard and Poor’s leminősítési akciója előtt jelentette be. A Hetek megjegyzi: a dokumentum nem említi, hogy ki finanszírozná az új központi világbank felállítását. A lap szerint „Ebben akár a Vatikán is szerepet vállalhat, hiszen a pápai állam a világ egyik, ha nem éppen a legerősebb gazdasági szereplője.” A Time magazin 1965-ben 10-15 milliárd dollárra becsülte a Vatikán likvid (a felbecsülhetetlen értékű ingatlanokat és szépművészeti alkotásokat nem tartalmazó) vagyonát. Ez az összeg ma elérheti a 2000 milliárd dollárt, ami megfelel az EU teljes GDP-je 10 százalékának. A Hetek szerint ennek az összegnek már a feléből fedezni lehetne az eurózóna valamennyi eladósodott államának rendbetételét.

Ugyancsak a Hetekben (16-17.o.) Szekeres Katalin Romney hite címmel arra keresi a választ, akadályozza-e az elnökség elnyerésében az amerikai republikánusok egyik legesélyesebb elnökjelöltjét, Mitt Romneyt, hogy mormon vallású. Egy tavaly év végi felmérés szerint az amerikaiak 80 százalékát nem érdekli, ha egy elnökjelölt mormon vallású, és csak 17 százalékuk az, aki kevésbé szívesen szavazna egy mormonra. Robert Jeffress, a dallasi First Baptist Church pásztora szektának nevezte a mormon vallást, mint mondta: „Úgy gondolom, Mitt Romney jó, erkölcsös ember, de Krisztus újjászületett követőinek egy kompetens keresztényt kellene preferálniuk.” A cikkből kiderül, hogy a mormonok 13-14 millióan vannak, közösségük tagjai kereszténynek tartják magukat, mert elfogadják Jézus Krisztust mint Isten fiát, és hisznek abban, hogy engesztelése által menekülhetnek meg az emberek. Hitük szerint Jézus Krisztus eredeti egyházát Joseph Smith állította helyre és alapította újjá Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza néven 1830-ban. A mormon egyház gyakran egészen mást ért kereszténységen, mint a Biblia, vallásuknak egyfajta ezoterikus-gnosztikus jellegű struktúrája van. Amellett, hogy elfogadják Jézust Isten fiának, vallják: az Atya, Jézus Krisztus és a Szentlélek három különálló személy, bár szándékukban egységesek. Hisznek többek között az emberi lélek testi születés előtti létezésében, a halottak megváltásának helyettesítő szertartások általi lehetőségében, a pokol ideiglenességében, az örök fejlődés törvényében, az ember istenné felmagasztosulásának lehetőségében, valamint a templomban örökre kötendő házasságban és más bolygók utódokkal történő benépesítésében. Az egyház iránt érdeklődők csak a Mormon Könyvét olvashatják, a többi szent iratuk (Tan és Szövetségek, Nagy Értékű Gyöngy) csak megkeresztelkedés után, egyháztagként olvasható.

Szintén a Hetekben (32.o.) Kocsis Nóra October Baby címmel mutatja be a 35 éves Gianna Jessent, aki túlélte az abortuszt. Egy félresikerült magzatelhajtást követően született a világ legnagyobb abortuszklinikáján. Az orvosok azt jósolták, hogy a „szerencsés” kislány egész életében béna lesz. Ám Gianna ma maratonokat fut, zenét szerez, és életpárti aktivistaként járja a világot. Tavaszra várható az élettörténetét bemutató, October Baby című film. Gianna Jessen lendületes élni akarását, fáradhatatlan optimizmusát keresztény hitének tulajdonítja. Az ausztrál parlamentben tartott beszédében így vallott erről: „Tudom, hogy a korban, amiben élünk, politikailag egyáltalán nem korrekt Jézus Krisztus nevét kimondani, mert az Ő neve hallatán némelyek szörnyen kellemetlenül érzik magukat. De én nem azért éltem túl, hogy kerülgessem a forró kását. Tudom, hogy engem sokan gyűlölnek, mert az életet hirdetem. De Krisztust is gyűlölték. Én Istentől kaptam az életet, az ő gyermeke, egy igazi hercegnő vagyok. Felnőttként találkoztam a biológiai anyámmal is. Az egy nagyon nehéz nap volt, de megbocsátottam neki, mert keresztény vagyok.” A cikk szerzője megemlíti azt is, hogy a Gianna Jessenről szóló film főszereplőjének biológiai anyját alakító Shari Rigby a szövegkönyv olvasása közben egyszer csak összeomlott, felhívta a rendezőt, és sírva vallotta meg, hogy húsz évvel ezelőtt abortusza volt, amit azóta nagyon megbánt. A színésznő a film anya-lánya találkozása jelenetében valódi könnyekkel zokogott (Gianna Jessenről lásd 2011. szeptember 20-ai számunkban a Túlélte az abortuszt: Gianna Jessen című hírünket és a mellé csatolt videót – a szerk.)

Magyar Kurír