Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Keresztényeket gyilkolt a Boko Haram című beszámolója szerint legalább 178 ember meghalt egy összehangolt támadásban Nigéria második legnagyobb városában, az északi, iszlám többségű régióban fekvő, 9 milliós Kanóban. A merényletet az iszlamista terrorcsoport, a Boko Haram vállalta magára. A szervezet néhány hete felszólította az ország északi felében élő keresztényeket, hogy hagyják el lakóhelyüket, a déli, keresztény többségű régióból pedig északra csábította az ott élő muzulmánokat, mert a terrorszervezet célja az ország kettészakítása. Kanóban a pénteki ima után egymást követték a bombarobbanások. A fegyveresek rendőrkapitányságokat, az állambiztonsági hivatal dolgozóit, útlevélkezelőket is támadtak. Az áldozatok között külföldiek is vannak, főleg indiaiak és libanoniak.

A Magyar Nemzet (13.o.) Katolikus lánc a spekuláció ellen címmel számol be arról, hogy a gyorséttermi ételekkel és a spekulációval feltornázott élelmiszerárakkal próbálja felvenni a harcot az Egyszerűen mediterrán (Simply Med) nevű termelői lánc, amit katolikus fiatalok hoztak létre Olaszországban. Az UNESCO által világörökségnek nyilvánított mediterrán táplálkozás alapanyagait a termelőktől közvetlenül a végfelhasználókhoz juttatja el az etikus kereskedelmi vállalkozás. Így a fogyasztók a jóval olcsóbb termelői árat fizetik, és biztosak lehetnek abban, hogy jó minőségű olasz étel kerül az asztalukra. A polgári napilap emlékeztet rá, hogy XVI. Benedek pápa az ENSZ Élelmezésügyi Szervezetének 37. évfordulóján azt mondta: az élelem is a spekuláció tárgyává vált, a pénzpiaci folyamatokhoz igazodik, ahol nincsenek erkölcsi elvek, és csak a profit számít. Lényegében ez a felhívás tekinthető a Simply Med alapjának.

A Népszabadság (6.o.) A kormány félreérti önmagát címmel ismerteti a Princeton Egyetem professzorának, Kim Lane Scheppelének a The New York Times-ban megjelent cikkét, amelyben az Orbán-kormány legfőbb, saját védelmében felhozott érveit veszi számba, és a Népszabadság szerint „cáfolja meg pontról pontra. A Fidesz szerint ugyanis az őt kritizáló külföldiek egyszerűen nem értik Magyarországot.” A Fidesz többek között hangsúlyozza, hogy a keresztény elvek alapján cselekszik, csakúgy, mint Európában több más ország is. Scheppel elismeri, hogy például Lengyelországban is jelentős szerepe van az alkotmányban a vallásnak, csakúgy, mint az ír alaptörvényben, ám rámutat, hogy ezen államok polgárai sokkal vallásosabbak, mint a magyarok. Míg az írek 84 százaléka, a lengyelek 55 százaléka jár rendszeresen istentiszteletre, a magyaroknak csupán 21 százaléka. „Miért olyan fontos Magyarország számára, hogy olyan alkotmánya legyen, amely az országot keresztény országgá nyilvánítja, és olyan konzervatív vallásos nézeteket foglal magába, mint a magzat fogantatástól számított védelme, vagy a melegházasság tiltása?” – kérdezi Scheppele, aki a Népszabadság állítása szerint közel két évtizede tanulmányozza a magyar jogrendszert.

A Magyar Hírlap (4.o.) Keresztény és zsidó imanap a párbeszédért címmel számol be az ökumenikus imahét záróeseményéről, a terézvárosi templomban tartott keresztény-zsidó imanapról, Erdő Péter bíboros prímás szavaiból kiemelve a következőket: „Ha Isten színe előtt zajlik az életünk, akkor az igazságosság és az irgalmasság közös feladatait is megtaláljuk a hétköznapokban… A zsidó vallás számunkra nem valami kívülálló dolog, hanem valamiképpen vallásunk belső kérdése. Olyan kapcsolat fűz minket hozzá, amely semmilyen más valláshoz nem köt minket. Különösen szeretett testvéreink vagytok, és valamiképpen azt mondhatjuk: idősebb testvéreink.” Schweitzer József nyugalmazott főrabbi pedig hangsúlyozta: a „Mindenható imádásában” a monoteizmus vallásai „mind egyek… a következő generációt az Isten iránti hála kifejezésére kell tanítani.” Az Ószövetséget idézve hozzátette: az embernek megmondatott, mi a jó, és hogy a szeretet, az egymás iránti megbecsülés törvényét, a humanitás eszményeit kell követnie.

A Magyar Nemzet (Megkezdődött… 4.o.) összeállítást készített arról, hogy az elmúlt napokban a Kárpát-medence több területén meghirdették a Mindszenty-emlékévet Magyarország utolsó hercegprímása, Mindszenty József bíboros, néhai esztergomi érsek születésének 120. évfordulója alkalmából. A lap kiemeli, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) körlevelet adott ki az évforduló tiszteletére.

Magyar Kurír