Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (II. János Pál… 12.o.) közli, hogy Boldog II. János Pál, azaz Karol Wojtyla 1960-ban írt színművét, Az aranyműves boltja előtt című darabot mutatják be ma este a magyar nyelvű, kassai Thália Színházban. 

A Népszabadság (1.o.) Áldás című vezércikke, beszámolva arról, hogy tegnap a Vatikánban XVI. Benedek pápa fogadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, a KDNP elnökét, idézi Pataky Attilát, az EDDA frontemberét, aki e szavakkal buzdította a január 21-ei Békemenet résztvevőit: „Ez itt Jézus népe és Mária országa. Pénzzel meg nem vehető.” A vezércikk kiemeli: „Jézus és Mária országa” mostantól pápai áldással is bír. „A Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval folytatandó hiteltárgyalásokhoz mindenképpen jól jön a pápai áldás. Szent István idején a kereszténység felvétele egyértelműen a nyugati integrációt szolgálta. A katolikus egyház fejének spirituális segítsége talán arra ösztökéli Magyarország miniszterelnökét is, hogy érdemes a nyugati úton járni. E jobb sorsra érdemes kompországot Európához, a centrumhoz kötni, nem pedig zátonyra futtatni a keleti periférián.”

A Magyar Hírlappal (Lezárult… 8.o.) a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közölte: jogilag lezárult az egyházi ingatlanok rendezésének folyamata, az utolsó kártalanításokat 2011. december 31-éig utalták. Néhány technikai kérdés rendezése áthúzódhat az idei évre. A KIM közölte azt is: az idén az egyházak úgynevezett örökjáradék formájában – lényegében a vissza nem juttatott ingatlanok után – összesen több mint 17 milliárd forintot kapnak. Ebből a katolikus egyháznak 10, a reformátusoknak 2,8, az evangélikusoknak 1,5, míg a zsidó hitközségeknek több mint 1,7 milliárd jut. A járadékot az egyházak szabadon használhatják fel hitéleti és közösségi célokra. A KIM tájékoztatása szerint összesen mintegy nyolcezer igény érkezett egyházi részről, az ingatlanrendezéssel összefüggésben az állami költségvetés száztizenhétmilliárd forintot fizetett, illetve fizet ki a jogosultaknak, és 67,4 milliárd értékű ingatlanvagyon tán folyósít örökjáradékot. Mindezek révén az egyházak a hitéleti tevékenység mellett közfeladatot is el tudnak látni, ma már évente több mint százezer gyermek tanul az iskolákban, s újra megjelentek az egyházi egészségügyi és szociális intézmények – írja az MH.

A Népszavában (7.o.) Nagy Zoltán Rokkantholokauszt címmel azt állítja, hogy a mai hatalom semmibe veszi a szegényeket, a betegeket, a fogyatékosokat – ő maga vak. Emlékeztet rá: „A katolikusok 1941-ben addig tiltakoztak, míg Hitler legalább korlátozni kényszerült a T4- programot. A magyar egyházak hallgatásából úgy tűnik, nem zavarja őket az Orbán-kormány ’kollektív bűnüldöző’ fellépése a legkiszolgáltatottabbakkal szemben. Kínos lenne a kereszténydemokrata kormánypolitikusok és a közpénztámogatás, meg egy feljövő náci klón párt erőterében Bibliát idézni a fogyatékosellenesség farizeusainak?”

A Magyar Nemzet (Gyűjtés… 5.o.) beszámolója szerint az épület falán támadt repedések veszélyeztetik a törökszentmiklósi Kálvária-templom épületét. A felújításhoz 60-70 millió forintra lenne szükség. A 250 éves templom megőrzésére összefogott a Magyar Katolikus Egyház és a helyi városvédő egyesület. Ennek tagja, Galsi Zoltán várostörténész a lapnak elmondta: január elején indították el a pénz gyűjtését annak érdekében, hogy a templom felújításához szükséges összeget mihamarabb előteremtsék. Ezer, kétezer, ötezer, tízezer, húszezer és ötvenezer forintos téglajegyeket bocsátanak ki. Kérni fogják a magyar kormány és XVI. Benedek pápa támogatását is. Gasli Zoltán egyébként könyvet is írt a templom történetéről. Ebből kiderül: hivatalosan nem nemzeti kegyhely a törökszentmiklósi templom, bár 1958-ban XII. Pius pápa Fájdalmas Szűzanya-szobrot küldött a templomnak, amelyet Mindszenty József bíboros, hercegprímás helyezett el. A helytörténész hangsúlyozta: kevés olyan templom van Európában, ahol a főoltárt a római pápa által küldött Mária-szobor díszíti.

Magyar Kurír