Napi sajtószemle

A Magyar Fórumban (9.,12.o.) Kovács Ervin Gellért premontrei szerzetes nyilatkozik, aki a Szent Mihály Laikus Káptalan által szervezett régi római, ún. tridenti rítusú miséket celebrálja a pesti belvárosi templomban, minden vasárnap délben. Elmondta: „Egy közhiedelmet szeretnék eloszlatni: a II. Vatikáni Zsinat soha nem törölte el a régi római miseformát. Amikor XVI. Benedek pápa kiadta a 2007-es Motu proprio-t a régi rítus újbóli engedélyezéséről, akkor kijelentette, soha nem törölték el ezt a rítust, mert az egyház nem törölheti el az emberemlékezetet meghaladó hagyományt. Amit az előző nemzedékek szentnek tartottak, hogyan is lehetne károsnak ítélni? Tehát nem volt törvényen kívül helyezve a tridenti rítus, de az új átvétele, és tömeges végzése arra engedte következtetni a híveket, hogy a régit betiltották.” Gellért atya hangsúlyozta, igyekeznek megőrizni a hitbéli egységet, a hívek között sem a széthúzást, hanem a katolicitást akarják erősíteni. Érdekesnek tartja, hogy főleg a fiatal korosztályt érdekli a régi rítusú mise, ez világszerte tapasztalható. Egy átlagos budapesti régi rítusú misén 100 hívő vesz részt, de ebben nincs benne az énekkar és az oltárszolgálat. A premontrei szerzetes szerint a régi rítus az új evangelizáció eszköze. Egyúttal teljesen igazságtalannak tartja azt a vádat, hogy a rítus antiszemita lenne, mert a nagypénteki liturgia könyörgései közül az egyikben az egyház a zsidók megtéréséért imádkozik. „Mi keresztények úgy hisszük, hogy számunkra Jézus Krisztus az egész emberiség egyetlen Megváltója. Csak benne van az üdvösség. Emiatt azért imádkozunk és dolgozunk, hogy minden ember megismerje Jézus Krisztust, és elfogadja, mint Megváltóját. Mi ezt nem azért gondoljuk, mert gyűlöljük a többi vallást, hanem, mert a legnagyobb jót kívánjuk számukra. Annál nagyobbat kérni valaki számára, minthogy elfogadja a Megváltót, nem is lehet. A nagypénteki liturgiában az Egyház az egész világért imádkozik, az eretnekekért és a hitetlenekért is. Ilyen alapon ők is megsértődhetnének. A liturgiából a zsidókat sem hagyjuk ki, hiszen Isten választott népéhez tartoznak. A könyörgés pedig Szent Páltól vett idézet, ami aztán éppoly kevéssé nevezhető antiszemitának, mint az Újszövetség egésze. Azt is hozzá kell tenni, hogy még az 50-es években a félreértések elkerülése végett kihagytak egy jelzőt, egy kifejezést, a perfidist a zsidók előtt. Ez azt jelentette, hogy azokért a zsidókért imádkozunk, akik nem hisznek Jézusban, hiszen vannak kereszténnyé lett zsidók is. XVI. Benedek pápa ezt a könyörgést végül egy másikkal helyettesítette, amely egy másik Szent Pál-idézettel élve ismét csak a zsidók Krisztushoz téréséért imádkozik.” Gellért atya leszögezte: „Biztos, hogy a régí rítus miatt nem lesz egyházszakadás. Az Egyház keleten és nyugaton is ismert jó néhány rítust. Sokkal nagyobb veszély, amikor eltérő tanítások és erkölcsi felfogások jelentkeznek.”

Ugyancsak a Magyar Fórum (12.o.) Az élet célja a várás maga címmel közöl kritikát a Térszínház Samuel Beckett Godot-ra várva című drámájának bemutatójáról, amelyet Bucz Hunor rendezett. A lap valószínűnek tartja, hogy Godot nem más, mint maga a Teremtő, és emlékeztet rá: „Kommunista és liberális műítészek arról értekeznek, Beckett elmondja, hogy Isten elfordult tőlünk, sőt nincs is. Csak azt felejtik el, hogy arról van szó, mi fordultunk el a Teremtőtől, és a mi cselekedeteink nem tükrözik Isten lényét.”

A Heti Válaszban („Prósit a fölöstököm” 32-33.o.) Cseke Péter, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója nyilatkozik, aki elmondta: „Alakulóban van a következő évadunk, melynek lényeges helyszíne lesz a kecskeméti arborétum. Ennek két hektárja a katolikus egyház tulajdonában van egy gyönyörű kápolnával: itt rendezek nyáron egy passiót, hagyományteremtő céllal. Munkacíme egyelőre: ’A partot érők passiója’. Fikció vagy valóság, hogy Izabella spanyol királynő Mátyás királytól Kolumbusz hajóira 126 magyar pálos szerzetest kért? Valószínűsíthető, hogy a magát ma keresztény államként meghatározó Amerikába a keresztény hitet elsőként a pálos szerzetesek vitték. Ez a történet adja a passió keretét, melyet a szenvedéstörténet XX. századi értelmezésével – például Paul Claudel vagy Francois Mauriac gondolataival – egészítünk ki.”

A Magyar Nemzet (Nemzetközi elismerés… 4.o.) beszámolója szerint több hónapos tárgyalássorozatot követően a kormány közvetítésével megszületett a megállapodás a magyarországi zsidó vallási közösségek között a zsidó örökjáradékok 2012-es kifizetésének rendjéről. A megállapodásról elismeréssel szólt a nemzetközi diplomácia több befolyásos személye és szervezete, köztük Izrael legnagyobb vallási vezetője, Yona Metzger országos főrabbi.

A Magyar Hírlap (1.,2.o.) Valamennyi érintett elégedett lehet a zsidó örökjáradékkal címmel kapcsolódik a témához. A lapban Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke és Köves Slomó, az EMIH vezetője nyilatkozik. Feldmájer szerint valamennyi fél elégedett lehet, míg Köves úgy véli, kompromisszumos megoldás született.

Magyar Kurír