Napi sajtószemle

A Hetek folytatja a keresztényüldözések történetét feltáró sorozatát. Ezúttal Frechet Tímea Kereszténymentes világot! (16-18.o.) címmel emlékeztet rá: a kilencven évek elején az afgán háború befejezését követően a külföldi zsoldosok („az afgán arabok”) szétszóródtak a világ különböző pontjain, ami új fejezetet nyitott a terrorizmus és a keresztényellenes erőszakhullám történetében. Afgán veteránok robbantották ki a csecsen háborúkat, valamint számos kisebb fegyveres konfliktust is a volt Szovjetunió területén. Az állandó erőszak egyik célja az, hogy az orosz nemzetiségű keresztények elhagyják az ázsiai köztársaságokat. Ma már az oroszok kivándorlása Közép-Ázsiából olyan méreteket ölt, hogy az felveti az etnikai-vallási tisztogatás gyanúját, de a helyzet Afrikában és a Közel-Keleten is egyre súlyosabb. A cikkíró hivatkozik az Economist brit lapra, amelynek becslése szerint 2011 végén világszerte több mint 100 millió keresztényt fenyeget közvetlen életveszély, és a jelenlegi folyamatok alapján reális lehetőség, hogy Marokkótól Pakisztánig egybefüggő kereszténymentes övezet alakulhat ki.

A Népszava (Végzett… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Egyházak… 2.o.) is beszámolnak arról, hogy elküldte állásfoglalását Pálinkás József, az MTA elnöke az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának az egyházként való elismerésre kérelmet benyújtó 32 felekezet ügyében. Az MTA további részleteket nem árult el. A törvény értelmében az MTA-elnöknek állásfoglalást kell adnia egyebek mellett arról, hogy az adott közösség alapcélként vallási tevékenységet végez-e.

Az Élet és Irodalomban (2.o.) Huszár Ágnes A nemzeti múlt átalakítása címmel nem csodálkozik azon, hogy az új vidékstratégiát a református Darányi Ignácról nevezte el, ez „Része annak az imázsépítésnek, amelyben Orbán Viktor keresztényként, mégpedig reformátusként pozicionálja magát és pártját a politikai erőtétben. Egy olyan keresztény – mindenekelőtt református – politikai hagyomány őrzőjeként és letéteményeseként határozza meg magát, melynek legfőbb hivatkozási pontjai Tisza István és Horthy Miklós.” A cikkíró azt is kifogásolja, hogy a miniszterelnök a közelmúltban Strasbourgban azt mondta: „Keresztények vagyunk” – Huszár szerint Orbán Viktor ezzel szembenállásunkat hangsúlyozta („A milyen is?”) Európával szemben. Többször arra is utalt, hogy ő a kereszténység protestáns – nem ortodox – vonulatához tartozik.” Huszár Ágnes ugyanakkor rámutat: „Kormányzati szinten persze nem hanyagolják el a hívei számát tekintve legnagyobb magyarországi keresztény felekezetet, a katolikust sem. A teológiai doktorátussal rendelkező Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes élénk kapcsolatot tart fen a katolikus egyházzal az országhatáron belül és kívül is. Az ifjúság vallási szellemben való neveléséről Hoffmann Rózsa államtitkár gondoskodik. Ügy- és hitbuzgóságára jellemző, hogy a tavaszi év félév kezdetén gondolatébresztőként minden iskolaigazgatónak a római pápa levelét küldte el. Az állami fenntartású iskolák száma amúgy is egyre fogy: a helyi adók megvonásával ellehetetlenült önkormányzatok sorra adják át iskoláikat a felekezeti fenntartóknak… Mind több gyerek részesül tehát valláserkölcsi alapon álló nevelésben.” A cikkíró nem tartja véletlennek azt sem, hogy néhány egyházi egyetem lényegesen több állami finanszírozású helyet kapott, mint az államiak.

A Magyar Hírlap (Katolikus iskola… 2.o.) beszámol arról, hogy katolikus általános iskolát indít a Váci Egyházmegye szeptemberben Salgótarjánban, két osztállyal. Székyné Sztrémi Melinda fideszes polgármester elmondta: az egyházmegye kereste meg az önkormányzatot azzal, hogy a Jó Pásztor katolikus óvoda folytatásaként általános iskolai oktatást szeretnének bevezetni, a városvezetés pedig támogatja az elképzelést, mert ez egyezik az érintett szülők szándékával is. A közgyűlés várhatóan márciusban dönt a konkrét együttműködési megállapodásról. Beer Miklós váci megyéspüspök elmondta: nagyon fontosnak érzik, hogy a maga értékeivel az egyház is részt vegyen a közös feladatokban. Örömmel vették a szülők igényét és a város készségét.

Magyar Kurír