Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (6.o.) Löffler Tibor Liberális támadás az ír alkotmány ellen címmel reagál arra, hogy az új alkotmány kritikusai még azt is kifogásolják, hogy hazánk hivatalos neve a továbbiakban nem Magyar Köztársaság, hanem Magyarország. A cikkíró név szerint is megemlíti Guy Verhofstadt-ot, az EP liberális frakciójának vezetőjét és Konrád György írót, akik a közelmúltban közös sajtótájékoztatójukon szóvá tették, hogy a korábbi alkotmánnyal szemben az alaptörvényből hányszor maradt ki a köztársaság szó, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy az új alkotmányban az alapvetés kifejezetten deklarálja: „Magyarország államformája köztársaság… Magyarország államfője a köztársasági elnök.” Löffler az Ír Köztársaság alkotmányára hivatkozik, amelyben egyetlenegyszer sem fordul elő a köztársaság szó. Felhívja a figyelmet, hogy a liberálisok „a következő borzalmakkal találkozhatnak az ír alkotmányban. Írország népe az alkotmányt a legszentebb Szentháromság nevében fogadja el, amelytől minden hatalom származik. Alázatosan elismerik kötelezettségeiket isteni Uruk, Jézus Krisztus iránt, aki erőt adott atyáiknak a megpróbáltatások évszázadai során… A hivatalba lépő elnöknek, de még a bíróknak is olyan nyilatkozatot kell tenni, amely azzal kezdődik, hogy ’A Mindenható Isten jelenlétében’ cselekszik, és azzal zárul, hogy ’Istenem vezessen és segítsen engem’. Az államtanács tagjainak szintén a Mindenható Isten jelenlétében kell elküldeniük az alkotmány előírása szerint. Vajon mint bizonyít ez egy liberális, és különösen Guy Verhostadt és Konrád György számára? Minden bizonnyal azt, hogy az ír alkotmány még inkább ellentétes az EU alkotmányos alapértékeivel, és ez arra indítja őket, hogy a gyalázatos ír alkotmányos helyzet miatt meghallgatást kezdeményezzenek, melynek során még koncentráltabb és még elszántabb támadást intéznek az ír alkotmány ellen.”

A Népszabadságban (12.o.) Majsai Tamás teológus, a Wesley János Lelkészi Főiskola lelkész dékánja intézett nyílt levelet Máté-Tóth András vallástudóshoz és „keresztény teológushoz”, azt állítva, hogy sok barátja – Majsaival együtt – megrendülten értesült arról, hogy szerepet vállalt az Egyháztörténeti és Vallástudományi Bizottságban, amelyet Pálinkás József, azt MTA elnöke a levélíró szerint „az ismert politikai megrendelés alapján hitvalló közösségek működésének legitimitását vizsgáló céllal hozott létre.” Majsai véleménye, hogy Máté-Tóth teológusként és tudósként nem adhatja a nevét egy olyan bizottság tevékenységéhez, „amely tudós emberek gyülekezeteként politikai cselédszerepet vállal abban a boszorkányüldözésben, amelynek következtében most azért ’kell’ vizsgálni egyházi közösségek egyházi jogállásra alkalmas minőségét, mert előzőleg őket a jogállami elvekkel ellentétben álló módon, ráadásul minden indoklás nélkül, megfosztották az alkotmányos legitimitással megszerzett jogállásuktól… amely magas presztízsével külön is legitimálja az egyházak feletti kormányzati lelkiismereti nyomásgyakorlást, azt sugallva, hogy helyes az, ha gerincük megtörése árán is elfogadják tőlük a vörösingesek módjára elrabolt státusuk kegyként való visszaszolgáltatását.” Majsai példaként állítja Máté-Tóth András elé „a veled azonos konfessziót követő” Wildmann Jánost, az Egyházfórum főszerkesztőjét, „aki felismerve a keresztény ’történelmi’” egyházaknak a teológiai rangra emelt xenofóbiás testvérgyűlöletben és az aranyborjú és a nemzetbálvány imádatában való elmocsarasodását, a több millió katolikus vallású magyar állampolgár közül egyetlenként bocsánatot kért egyháza nevében a kereszténységet és a kisegyházakat ért megaláztatás miatt.”

A Magyar Nemzet (Időpontváltozás 2.o.) közli, hogy Európáról szóló rendezvényét a Magyar Nemzet hétvégi mellékletében megjelent időpont helyett február 9-én tartja meg a Magyar Páneurópai Unió budapesti szervezete. A budai ciszterci Szent Imre-plébánián (Budapest XI., Himfy u. 9.) 17 órakor kezdődő eseményen Kiss Ulrich jezsuita teológus és közgazdász tart előadást az európai válság okairól.

Magyar Kurír