Napi sajtószemle

A Népszabadság (7.o.) Az egyház fizetett, a vagyonkezelő örökölt? főcímmel és Újabb feljelentés a püspökség volt vezetői ellen felcímmel számol be arról, hogy „csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés, okirat-hamisítás” gyanújával tett feljelentést a Pécsi Egyházmegye korábbi vezetői ellen egy férfi, aki a rendőrségnek és az adóhatóságnak hétfőn postázott levelét a lappal is megosztotta. Az újság megkereste az egyházmegye titkárságát, s a püspökség rövid írásos válasza hangsúlyozta: az egyházmegye a már folyó nyomozásban együttműködik a rendőrséggel, s ha a mostani feljelentés nyomán a rendőrség újra megkeresi az egyházmegyét, akkor minden szükséges információt megadnak a nyomozó hatóságnak.   

A Magyar Hírlap (Harminckét… 1.o.) értesülései szerint a Fidesz-KDNP-frakciószövetség ma kezdődő, háromnapos, kihelyezett ülésén is téma lesz, az illetékes vallásügyi bizottság pedig pénteken tárgyalja a tavaly december 30-án megszavazott új egyházi törvény módosítását. A tervek szerint így akár már a jövő héten a parlament elé kerülhet az állam által is elismert felekezetek listájának bővítése, amiről legkésőbb február végén mindenképpen döntést kell hozni. A jogszabály egyelőre tizennégy egyházat nevez meg. Az MTA a múlt héten küldte meg állásfoglalását a parlamenti testület által korábban a törvényi kereteknek megfelelőnek talált harminckét, az egyházi státust december 20-áig kérelmező vallási közösséget illetően. Az egyik kritérium, hogy a regisztrációt kérő egyháznak legalább százéves vagy húszéves hazai működést kell igazolnia.

A Magyar Nemzet (4.o.) Hajléktalanok stratégiái a túlélésre című riportja beszámol arról, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársainak a békásmegyeri lakótelepen két fedél nélküli férfit kellett rábírniuk arra, hogy töltsék egy krízisszállón az éjszakát. Kocsis Mihály, a máltaiak utcai gondozószolgálatának vezetője a lapnak elmondta: az elmúlt néhány napban már ötödik alkalommal jönnek ide, ugyanehhez a két férfihoz. A kívülálló számára valószínűleg érthetetlen, hogy miért ragaszkodnak a hajléktalanok egy-egy rideg kapualjhoz, megkopott, törött deszkájú padhoz, de Kocsis Mihály magyarázata alapján érthető lesz: „Ami nekünk csak egy piszkos beugró két épület között, az számukra az első számú pénzszerzési helyszín, amit elhagyni egyetlen percre is rizikós, hiszen hamar elfoglalják a szemfüles sorstársak. Nemcsak pénzt koldulhatnak a forgalmas utcákon, de sokuknak van jóakarója is: a hentestől megkapja a maradékot vagy a péktől a száraz kiflit.”

A Magyar Hírlap (13.o.) Kapunyitástól Isten csavargójáig címmel közli, hogy Jánosi Antal filmrendező portréfilmet készített két költőről, Kiss Benedekről és Tóth Bálintról. Utóbbival kapcsolatban a lap kiemeli: az ötvenes években több évet börtönben töltött költő egyik legfontosabb műve a Magyar litánia, amely Krisztinavárosi körmenet című kötetében jelent meg. A költemény központi konfliktusa Isten és a költő között van, ugyanis Tóth Bálint nem képes érvényesíteni a bibliai bűnbánat parancsát a szocializmus bűnöseivel szemben.

Magyar Kurír