Napi sajtószemle

A Magyar Demokratában (27.o.). Mme de Peren Menton Franciaország is ébredezik Magyarországgal kapcsolatban címmel ismerteti a Famille Catholique (Katolikus Család) című francia hetilap egyik rólunk szóló írását, melyet a szerző, Jean-Claude Bésida egy Magyarországra vonatkozó Bernard Henri-Lévy-mondattal indít: „Egy fasisztoid, Európa-ellenes zsarnoki kisiklás.” Ám a továbbiakban a lap igyekszik reális képet festeni hazánkról. Megszólaltatja többek között Beer Miklós váci püspököt, aki a kérdésre – „Hát akkor Orbán kemény, és alkalmasint kisiklik?” – azt válaszolta: a jelenlegi kormány jobban szolgálja az ország érdekeit, mint az előző. „A lényeg, hogy az ország saját kezébe veszi sorsának alakítását. Mi egyetértünk az Alaptörvénnyel.” A budapesti Szent Szív-templom plébánosa, P. Vértesaljai László jezsuita szerzetes pedig az újabb kérdésre – Ki hát Orbán Viktor? Egy diktátor?” – azt válaszolta: „Egyáltalán nem. Erős egyénisége van, nagyon határozott ember, ennyi… Nem is imposztor… Én őszintének gondolom, nem játssza meg a keresztényt.” A plébános emlékeztet rá: utoljára 2006-ban fordult elő, hogy erőszakkal oszlattak fel egy tüntetést, és „Gyurcsány rendőrsége engem is megvert.”

A Heti Válasz (21-23.o.) A 20 legnagyobb blődség Magyarországról címmel gyűjtötte össze az elmúlt időszakban a külföldi sajtóban hazánkról megjelent, képtelenebbnél képtelenebb, hazug állításokat. Így például a France Culture rádióban elhangzott: „Orbán Viktor kormányzása alatt ismét napirendre került az állami iskolákba járó gyerekek kötelező reggeli imája.”

A Népszabadság (8.o.) Vállalkozó papok, sörfőző szerzetesek címmel készített összeállítást arról, hogy több mint két évtized után a cseh kormány már jóváhagyta, s Karel Stícha, a prágai érsekség közgazdászának reményei szerint a képviselők is megszavazzák a tizenhét cseh egyház és a szerzetesek kárpótlását. Stícha elmondta, hogy új helyzetre készülnek. Egyúttal arra is kitért, hogy a tervek szerint 2040-től a csehországi egyházak teljesen önállóan, állami támogatás nélkül, saját bevételeikből és a hívők adományaiból működnek majd, ami nem lesz egyszerű feladat, hiszen Csehországban a lakosság több mint hatvan százaléka bevallottan ateista. „Most kell hát a jövőnket megalapozni” – mondta a prágai érsekség közgazdásza, hozzátéve: a cseh katolikus egyházmegyék vállalkozhatnak, de egy-egy befektetés összege nem haladhatja meg a negyvenmillió koronát (520 millió forint). Felmentést csupán a Szentszék adhat. Nyilatkozik a lapnak Bronislav Ignác Kramár, a morvaországi Zelivben tevékenykedő premontreiek apátja, aki elmondta: „Mi sosem az adományokból vagy az alamizsnákból akartunk megélni, hanem tudásunkból, két kezünk munkájából.” Több évszázaddal ezelőtt főleg gomba- és szamócatermesztésel és -értékesítéssel foglalkoztak, de a sörfőzés ennél sokkal jövedelmezőbb volt.

A Népszava (1.,3.o.) Mégsem minősítette az MTA az egyházakat címmel úgy véli: a tavalyi évi végén elfogadott egyházügyi törvény módosítására kényszerülhet a Fidesz, mert a lap értesülései szerint az MTA elnökének, Pálinkás Józsefnek a tanácsadó testülete nem hozott döntést a vallási közösségek egyházzá nyilvánítási kérelmeiről. Ez a bizottság vizsgálta, hogy melyik felekezet felel meg a törvényi előírásoknak. A lap megjegyzi, hogy a testületnek több olyan tagja volt, akinek az egyháztudomány nem a szakterülete. A Népszava arra is kitér, hogy közben kiderült: újra kell írni az 1997-ben kötött vatikáni szerződést, mivel az egykulcsos adórendszer miatt a katolikus egyház kevesebb bevételhez jut az egyszázalékos felajánlásokból. Az orgánum egy fotót is közöl, amelyen XVI. Benedek pápa fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt. A lap szerint „Jól jöhet Orbánnak egy új szerződés, így ugyanis kitörhet a diplomáciai elszigeteltségből.”

A Magyar Nemzet (2.o.) Bővül az egyházak listája című beszámolója szerint holnap tárgyalja az Országgyűlés vallásügyi bizottsága az új egyházi törvény módosítását. A lap úgy tudja: Pálinkás József, az MTA elnöke két levelet küldött Lukács Tamásnak, a testület elnökének az egyházként való elismerésre kérelmet beadó harminckét felekezettel összefüggésben, melyekben egyrészt a javasolt egyházi lista, másrészt az ahhoz tartozó kiegészítő ajánlott kritériumok szerepelnek. A lap valószínűnek tartja, hogy az eddig elismert 14 egyházon kívül a további elismert vallási közösségek között szerepelnek majd a jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező protestáns egyházak, valamint a világvallások, az iszlám, a buddhista és a hindu vallási közösség, illetve néhány jelentős történelmi egyház, mint például a koptok. Az egyházi törvényt február végéig módosítja az Országgyűlés.

A Magyar Hírlap (2.o.) Garancia közcélú egyházi intézményeknek címmel közli a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tegnapi nyilatkozatát, amely szerint „A közcélú egyházi intézményekben dolgozóknak sem lesz kisebb a fizetésük a közszférában és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeiben dolgozók kompenzációjának részletszabályairól szóló kormányrendelet értelmében.” A KIM hangsúlyozta: ez a jogszabály biztosítja, hogy az idén a nettó rendszeres kereset ne csökkenjen akkor sem, ha a tavalyi és idei adó- és járulékváltozások hátrányosan érintenék a munkavállalókat.

A Heti Válaszban (Zoknit! Cipőt! 6.o.) Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke nyilatkozik, aki szerint jót tett a hajléktalanügynek, hogy a napokban Orbán Viktor miniszterelnök meglátogatott egy hajléktalanszállót, azóta többen jelentkeznek tea- és ruhaosztónak. Vecsei hangsúlyozta: a jelenlegi kemény télben elsősorban zoknira és cipőre van szükségük a hajléktalanoknak. Elmondta azt is: „Rengeteg telefonhívást kaptunk, bejelentik a járókelők, ha veszélyben lévő embert látnak. Idén az is átjött, hogy nemcsak a hajléktalanok vannak veszélyben, hanem a magányosak, az idősek, a szenvedélybetegek is. Nagyon nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a problémáról most az egész ország közösen gondolkodik. Nekünk sem mindegy, hogy egyedül küzdünk-e, vagy vannak társaink.”

A Magyar Fórumban (A tékozló fiúk visszatérhetnek 9.o.) Dörner György, az Új Színház új igazgatója nyilatkozik, aki érdekesnek tartja, hogy 1990 előtt sokan pesti liberális srácként gondoltak rá. „Később kiderült, hogy nem, mert konzervatív, hazaszerető és a keresztény értékeket valló vagyok. Az utóbbit kihangsúlyoznám, mert hazánkban a morál eléggé lesüllyedt. Kontinensünkön a kereszténység nagyon sok értéket hozott létre, ezért is döbbenetes, és érthetetlen, hogy az EU mindezeket negligálta.” Dörner arról is beszélt, hogy a napokban elhunyt Csurka István „drámái hordozzák azt a szellemiséget, ami igazán hiányzik a színházi közéletből. A magyar sorskérdéseket vonultatja fel a szerző, de az Istentől való elfordulás, a kisszerűség, a nihilizmus veszélye is mind szerepel műveiben. A mélyen vallásos Flemingnek, a penicillin feltalálójának azt mondták egyszer kollégái: te, aki a szellemben hiszel, egy gyógyító anyagot találtál föl, és most nem változott meg a véleményed? Erre azt felelte Fleming: a penicillint Isten találta föl, én csak az eszköze voltam. Pont ez a világszemlélet, ami nagyon hiányzik nem csak a színházakból, hanem a mindenre kiterjedő közéletből. A tudós hit, szerénység és a szeretet tudja csak előrevinni a társadalmat.” Dörner elmondta azt is, hogy a színpadon a hagyományos értelemben vett férfi és női szerepet szeretné hangsúlyozni, amely ellentérben a liberálisok véleményével, „nem bűn, hanem Istentől eredő és Istennek tetsző dolog.”

Magyar Kurír