Napi sajtószemle

A Népszava (8.o.) Rács mögé került a görög ortodox vezető címmel számol be arról, hogy az athéni Legfelsőbb Bíróság elutasította Efrém archimandrita szabadlábra helyezési kérelmét, így az Athosz szent hegyén található Vatoped-kolostor apátja előzetes letartóztatásban marad. A bíróság annak ellenére utasította el a kérést, hogy az ügyészség 200 ezer eurós óvadék fejében, Görögország elhagyásának tilalma mellett engedélyezte volna azt. A görög sajtó szerint még egy fellebbezése van az apátnak, ha az is sikertelenül végződik, akkor börtönben kell kivárnia a bírósági döntést. A lap emlékeztet rá: az ortodox világ szent helyét 2011 végén érte el a botrány, amikor december 23-án a görög hatóság pénzmosás és hamis tanúzás vádjával letartóztatta Efrém archimandritát, akit egy, a görög állam és a kolostor közötti telekcsere kapcsán az állam számára jelentős kárt okozó bűncselekménnyel gyanúsítják. A Népszava rámutat: a szent hegy népszerű vezetőjének letartóztatása, és annak a karácsonyi ünnepekre való időzítése megdöbbenést okozott az ortodox országokban. Kifogásolták, hogy a hatóságok megsértették a szent hegy igazgatási autonómiáját. A védőügyvéd az apát rossz egészségügyi állapotára hivatkozva kérte szabadlábra helyezését. Elmondta: az egyházi vezető tartózkodási helye nyilvános, nem feltételezhető, hogy megpróbálna elszökni az országból. A tárgyalás időpontját még nem tűzték ki, a görög jogrend szerint az előzetes letartóztatás ideje maximum másfél év lehet.

A Magyar Nemzetben (7.o.) Körmendy Zsuzsanna Patkányológia címmel válaszol Kertész Imre egy közelmúltbeli nyilatkozatára. A Nobel-díjas író a francia Le Monde-ban patkányokhoz hasonlította a magyarokat, akiket elbűvölt a hamelni furulyás, vagyis Orbán Viktor miniszterelnök. Kertész azt is elmondta: mai demokráciadeficitünk abból származik, hogy a sztyeppékről érkeztünk, s úgy vettük fel a Kárpát-medencében a kereszténységet. Ezért szerinte a magyar fejekben ott van „a hovatartozás kettős játéka.” Ám Körmendy fölteszi a kérdést: „… vajon a németek vagy a szlávok krisztusi normák szerint éltek-e a kereszténység viszonylag kései felvétele előtt?”

A Népszabadságban (11.o.) Hargitai Miklós Nemzeti demokrácia címmel fölteszi a kérdést, hogy hihet-e a demokrácia sértetlenségében az a hívő, „akinek az egyházáról politikusok döntik el, hogy vallásos emberek gyülekezete, vagy olyasfajta civil szervezet, mint mondjuk a bélyeggyűjtőké?”

Magyar Kurír