Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Vatikáni „szennyes” – Gyilkossági terv a pápa ellen? címekkel ír arról, hogy „Noha a Vatikán komolytalan híresztelésnek minősítette, Itália a XVI. Benedek pápa elleni állítólagos gyilkossági tervtől hangos.” A „bizarr hírt” a The Guardian brit baloldali újság internetes kiadása is közölte hétfőn, az olasz Il Fatto Quotidiano napilap múlt pénteken megjelent értesülésére hivatkozva. Az orgánum első oldalán hozta azt a figyelmeztető levelet, amelyet Dario Castrillón Hoyos kolumbiai bíboros kézbesített a pápának, s amely állítólag részletezi a gyilkos összeesküvés tervét. A levél beszámol Paolo Romeo palermói érsek tavaly novemberi pekingi utazásáról, ahol állítólag azt jósolta: a pápa egy éven belül meghal, s ezért le kellene őt cserélni Angelo Scola milánói érsekre. A képtelennek tetsző összeesküvési terv táptalaja, hogy Romeo érsek rejtélyes kínai utazásáról szinte semmit sem tudni. Feltételezik, hogy a pápa pekingi útját készíthette elő.

A Népszava (8.o.) Elkerülte a pert a pápa címmel számol be arról, hogy nem indul polgári per a Vatikán és a pápa ellen egy több száz gyermeket molesztált amerikai pap miatt. A civilek azért akartak eljárást indítani, hogy a Szentszék titkos dokumentumai között kutathassanak a szexuális visszaélésekről.

A Népszabadság (Újabb… 2.o.) és a Magyar Hírlap (Formálódik… 2.o.) is beszámolnak arról, hogy az Országgyűlés tegnap este szavazott az egyházügyi törvény módosításáról, amely szerint újabb 17 egyház került a tavaly elfogadott jogszabály által már korábban elismert 14 felekezet közé.

A Népszava (3.o.) Kormánypárti lobbi kell az egyházzá váláshoz címmel idézi Lendvai Ildikót, a vallásügyi bizottság MSZP-s tagját, aki szerint legalább 19 olyan működő egyház van még Magyarországon, amely a törvényi feltételeknek eleget téve sem nyerhette el a kormánytöbbség kegyeit. „Nyilvánvalóvá vált, hogy csak azok a felekezetek számíthatnak sikerre, amelyekért kormánypárti politikusoknál lobbiznak” – mondta Lendvai. Nyilatkozik a lapnak Iványi Gábor, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) vezető lelkésze is, aki leszögezte: „Lukács Tamás, a vallásügyi bizottság KDNP-s elnöke hamisan állította, hogy úgy nyilatkoztam volna, miszerint nem kérünk egyházi státust.”

A Magyar Demokrata (48-49.o.) A Szűzanya hazatér című riportja szerint a család évének megkoronázásaként Mária-kegyhely született Budán. A tavaly restaurált felsővízivárosi lorettói kápolnában a Szűzanya ünnepén Itáliából érkezett meg a kegyszobor, hogy egy évszázad után régi dicsfényében pompázva foglalhassa el méltó helyét. Jánosa Domokos, a Szent Anna-templom plébánosa a lapnak elmondta: „Jelenleg az ifjúsági csoport saját kérésére az ő miséiket tartjuk a kápolnában. Azt szeretnénk, ha minél többen imádkoznának a lorettói Szűzanya előtt, főként a családok évében. A lorettói Szűznek mindig is ehhez kapcsolódott az üzenete, a szent család békéjének szeretetét sugározza. A kápolnát már most is igen sokan keresik fel. A szentmisék előtt, alatt és után a kápolna nyitva van, hogy a hívek imádkozhassanak a Szűzanyához és a kegykápolna betöltse szerepét.” A lap hozzáteszi: „A különböző titulusú Szűzanyáknak, jelenéseknek és kegyhelyeknek mind megvan a sajátos üzenete. A lorettói háziasszonyként, családanyaként közelíti meg az Istenszülőt, minden nő számára példakép lehet. A társadalom által sugárzott változó-torzuló családkép mellett jó, ha tudjuk, van, ami állandó, értéket közvetítő.”

A Magyar Hírlap (Kirekesztettség és halál… 13.o.) beszámol arról, hogy a Kogart Házban közelmúltban megnyitott tárlaton James Ensor 19. századi belga festőművész rézkarcai láthatók. A lap kiemeli: „A vallás Ensor művészetében nem hitvilág szempontjából jelenik meg – a festő szenvedélyesen gyűlölte az egyházat –, hanem saját sorsának és Krisztus alakjának önazonosságaként. Ensor kirekesztettsége és embergyűlölete munkáiban gyakran megjelenik, önmagát sokszor mártírként vagy vértanúként, lefejezve vagy keresztre feszítve ábrázolja. Utóbbi esetében a bibliai INRI felirat helyett a fejfára ENSOR van vésve.” A tárlat február 26-áig látogatható.

Magyar Kurír