Napi sajtószemle

A Népszabadság (2.o.) Az olaszoké lett az elsőbbség címmel számol be arról, hogy huszonkét új bíborost avatott fel XVI. Benedek pápa szombaton a Szent Péter-bazilikában. A lap az olasz La Repubblicából idéz, amely kiemeli: a huszonkét új kardinálisból hét olasz, ezzel számuk 30-ra emelkedett a 213 tagú bíborosi kollégiumban. Így tovább nőtt annak az esélye, hogy a következő pápa – a lengyel Karol Wojtyla és a német Joseph Ratzinger után – újra olasz legyen. A Népszabadság beszámolója foglalkozik a pápa elleni állítólagos merénylettervvel és azzal is, hogy Carlo Maria Vigano püspököt „büntetésként” az Egyesült Államokba küldték nunciusnak, mert a pápához intézett levelében arról írt, hogy különféle korrupciós ügyek zajlanak a beszerzésekkel a Vatikánban. 

A Magyar Nemzet (8.o.) Adófizetésre kötelezik az olasz egyházat címmel adja hírül, hogy a római katolikus egyház elveszíti adómentességét Olaszországban, így is hozzájárulva az olasz állam gazdaságának rendbetételéhez, erről döntött Mario Monti miniszterelnök. A lap rámutat: a kormányfő bejelentése meglepte az Apostoli Szentszéket, mivel azt nem is az egyházzal közölte, hanem az Európai Bizottsággal.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (1.,3.o.) Kettős mérce az Egyesült Államokban címmel emlékeztet rá: az amerikai kormányzat január végén bejelentette, hogy minden munkáltatónak – beleértve az egyházi kórházakat, egyetemet és jótékonysági szervezeteket is – az általa fizetett egészségügyi hozzájárulásból kötelessége támogatnia a nők preventív egészségügyi ellátását, beleértve az abortuszt, a fogamzásgátlást és a sterilizációt. Az egyházak kivételt képeznek ez alól, azon egyházi intézmények azonban nem, amelyek nem csak az adott egyház híveit látják el. Ők eredetileg egy év haladékot kaptak a 2012. augusztus elsején életbe lépő törvény teljesítése alól. Az Amerikai Katolikus Püspöki Konferencia határozottan tiltakozott az intézkedés ellen, hangsúlyozva, hogy az amerikai kormányzat mértéktelenül avatkozik bele az egyházi intézmények belső működésébe. Az Egyesült Államok 195 katolikus egyházmegyéjéből 147-nek a püspöke az amerikai alkotmány vallásszabadságra vonatkozó, első kiegészítésének megsértéseként minősítette a törvényt – írja a polgári napilap. Vejkey Imre, a KDNP országgyűlési képviselője az ügyben levelet írt a budapesti amerikai nagykövetnek, s ebben kifejezi teljes egyetértését az amerikai püspökök álláspontjával. A képviselő a legnagyobb gondnak azt tartja, hogy az Egyesült Államok több mint 600 nonprofit katolikus kórházában 60 ezer orvos dolgozik, akiket hátrányosan érint az intézkedés. Ez valóban a lelkiismereti és vallásszabadság komoly megsértése az Egyesült Államokban – szögezte le a KDNP-s politikus. Hozzátette: „ezért sem értjük az amerikai kormányzat kritikáit Magyarországgal szemben, hiszen nálunk teljes lelkiismereti és vallásszabadság van. Kettős mérce működik e kérdésben, ami nem tesz jót a nemzetek közötti kapcsolatoknak.”

A Népszabadságban (4.o.) Czene Gábor Lázár János kihúzta a gyufát címmel idézi Lázár Jánost, a Fidesz frakcióvezetőjét, aki a közelmúltban azt mondta: „Nem szabad engedni, hogy közpénzből elitista, bigott katolikus oktatás” szerveződjék. A cikkíró rámutat: Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek „zokon vette” ezt a kijelentést, és egy interjúban megdöbbenését fejezi ki Lázár János „durva és felületes kritikája” miatt, „méltatlannak, igazságtalannak és bizonyos értelemben cinikusnak” minősítette a fideszes frakcióvezető szavait, hangsúlyozva: „A közpénzeket legalább annyira a katolikus gyerekek szülei adják, mint a politikusok. Az egyház iskoláiban bizonyos követelményeknek eleget kell tenni ugyan, de megkülönböztetés nincs. Kimutatott tény, hogy a katolikus intézményekben legalább annyi hátrányos helyzetű gyerek van, mint más iskolákban.” Czene szerint azonban ez nincs így, és az Oktatási Hivatalra hivatkozik, melynek adatai szerint az általános iskolákban az egyházi intézményekben 28 százalék a hátrányos helyzetű gyerekek aránya, az önkormányzati iskolákban pedig kis híján 37 százalék. A lapnak Bajzák M. Eszter, a KPSZTI vezetője elmondta: valóban tényként kezelhetjük, hogy a katolikus iskolákban legalább annyi a hátrányos helyzetű gyerek, mint az önkormányzatiakban. Czene hozzáteszi: „Csak az a probléma, hogy az általa közölt számokból nem lehet ilyen megállapításra jutni.” A lap rendelkezésére bocsátott adatsor a teljes katolikus közoktatásra érvényes, az óvodától a gimnáziumokig. Az összesített adatok szerint a katolikus közoktatási intézményekben a hátrányos helyzetű gyerekek aránya 19 százalék, a halmozottan hátrányos helyzetűeké öt százaléknál is kevesebb. A kettő együtt nem egészen 24 százalék, szemben az önkormányzati iskolák majdnem 37 százalékával. Czene többször megismétli: e statisztikákban katolikus részről a közoktatás egésze, önkormányzati oldalon viszont az általános iskolák szerepelnek. Az összevetés tehát torzíthat. „Az Oktatási Hivataltól kapott adatokat is mérlegre téve annyi kijelenthető, hogy az érsek állítására nem kaptunk bizonyítékot. Sőt. A számok arra utalnak, hogy a katolikus iskolákban a (halmozottan) hátrányos helyzetű diákok aránya még mindig elmarad az átlagostól. Akkor is, ha hozzátesszük: egy másik kategóriában, a ’sajátos nevelési igényű’ – köztük értelmi fogyatékos – gyermekek esetében a katolikus intézmények néhány tized százalékkal megelőzik az önkormányzati iskolákat.”

A Népszavában (6.o.) Ujlaky István Adj neki egy pofont! címmel ír arról, hogy édesapja a negyvenes években a debreceni református gimnáziumba járt, s elmesélte neki: az osztályfőnöke nem csak hogy verte őket, de a diákokat is pofoztatta egymással. A szerző azt is állítja, hogy a piarista gimnáziumból kikerült diákok „gyakran évekig életképtelenül lézengenek, nem tudják megszervezni az életüket, sokan pszichiáternél kötnek ki. Megszokták, addig mindig megmondták nekik, mit tegyenek.” Ujlaky azt is megemlíti, hogy a gimnázium, ahol tanít, átvett egy egyházi gimnáziumból kicsapott diákot, akivel neki aztán soha semmi baja nem volt. A cikkíró állítása szerint csupán azt kívánja bebizonyítani, hogy „egy egyházi iskola… sem nem jobb, sem nem rosszabb, mint egy világi, csak más. És ez így van rendjén.”

Ugyancsak a Népszavában (6.o.) Iványi Gábor Száz év magány címmel rendkívül élesen bírálja az új egyházi törvényt. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) vezető lelkésze – akinek gyülekezete nem kapta meg az egyházi státuszt – fölteszi a kérdést: „”Mi lesz egyházi fenntartású intézményeinkben utolsó éveiket töltő, békére vágyó időseink százával, továbbá az őket ellátók nyolcszáz álláshelyével? Egyáltalán, mi lesz szegény Magyarországból, ha ilyen politikusok ilyen törvényekkel akarják meghatározni hazánk erkölcsi arculatát?” Iványi szerint a parlamentnek vissza kell vonnia, az Alkotmánybíróságnak pedig meg kell semmisítenie az új egyházi törvényt, „Az egyházakat csak a független bíróság jegyezheti be. Ez a tevékenység immár jól láthatóan nem bízható a parlamenti többség elfogult, méltatlan politikai megfontolására. Követeljük a MET és a többi diszkriminált egyház szerzett jogainak tiszteletben tartását! Szűnjék meg a törvénytelen egyházüldözés és törvénytiprás.”

A Népszabadságban (11.o.) Révész Sándor Orbán keresztje címmel áll ki a MET mellett, emlékeztetve rá: Iványi Gábor nemcsak a mostani kormányt bírálja, ezt tett húsz évvel ezelőtt is, amikor „Orbán Viktorral együtt ostorozta az Országgyűlés ellenzéki oldalán az Antall-kormány antiliberális egyházpolitikáját, ha nem is csuházott olyan modortalanul, mint a Fidesz frakcióvezetője. Akkoriban Orbán Viktor számára az Úr szolgái közül Iványi volt a mértékadó. Őt kérte fel, hogy keresztelje meg elsőszülött leányát, akit születésekor még esze ágában sem volt megkereszteltetni, s adja össze őket a feleségével, akivel a most egyházi státuszt nyert nagy keresztény egyházak tanítása szerint hosszú időn át bűnben éltek.”

A Magyar Hírlap (2.o.) Szövetségbe tömörültek az egyházi kórházak címmel közli, hogy az egyházi fenntartású kórházak közös szervezetet alapítottak, hogy együtt képviseljék érdekeiket a jelentősen átalakuló egészségügyi rendszerben. Velkey György, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórház főigazgatója elmondta: az Egyházi Kórházak Szövetségének (EKSZ) alapító okiratát a Bethesdán kívül a Betegápoló Irgalmasrend, a Mazsihisz Szeretetkórház és a Budapesti Szent Ferenc Kórház képviselői írták alá. Elnöknek Szinai T. Józsefet, a Mazsihisz Szeretetkórház gazdasági igazgatóját, elnökhelyettesnek Bene Krisztiánt, a Betegápoló Irgalmasrend főigazgatóját választották.

Magyar Kurír