Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (2.o.) Közösen lépnek címmel néhány sorban beszámol arról, hogy megbeszéléseket kezdeményeznek az illetékes kormányzati felelősökkel a keresztény egyházak vezetői a hit- és erkölcstan oktatásával kapcsolatban. Erről döntöttek idei első ülésükön.
 
A Heti Válaszban (16-17.o.) Szőnyi Szilárd Valláskárosultak? címmel megállapítja: „Az új egyházi törvény nem számolja fel a vallásszabadságot, sőt a rendelkezés Európa sok államáénál nagyvonalúbb. A felekezetek bejegyzésének szabályozása azonban – lásd Iványi Gáborék ügyét – a kormánypártok következetlenségének ékes példája.” A cikkíró fölteszi a kérdést: „A vallásszabadság sérelme volna-e, ha az Orbán Viktor első két gyermekét megkeresztelő, Kövér László édesapját eltemető Iványi Gábor Magyarországi Evangéliumi Testvérközössége (MET) nem egyházként működne? Összedőlne-e a világ, ha ennek a társulásnak – és számos más gyülekezetnek – egyesületként kellene léteznie?” A kormány szerint nem, mert a vallásgyakorlásnak nem feltétele az egyházi elismerés, hitéleti tevékenységet civil szervezet is végezhet, és egyesület is tarthat fenn felsőoktatási intézményt. Így nincs veszélyben a MET Wesley János Lelkészképző Főiskolája sem, s hajléktalanmentő intézményeinek támogatására Iványi a jövőben is szerződést köthet a kormánnyal. Ő viszont azt mondja: „Megalakulásunk óta működő egyház vagyunk. Ha a kormány olyan alkotmánysértő törvényt fogad el, amely ezt a szerzett jogot elveszi, akkor ez erőszakos, nem törvényes cselekedet.” Szőnyi ugyanakkor felhívja a figyelmet: hazánk már a 31 elismert egyházzal is a nagyvonalúbb európai államok közé tartozik, így például Iványi Gáborék a földrész számos országában nem is álmodhatnának arról, hogy egyházként működhessenek. A lap által közölt táblázat szerint az elismert egyházak száma Dániában a legmagasabb, 116, őket követi Bulgária 108, Finnország 54, Szlovénia 43, Magyarország 31, Csehország 30, Svédország 23, Románia 18, Szlovákia 18, Ausztria 14, Luxemburg 6, Belgium 6 elismert egyházzal. Nyilatkozik az orgánumban Schanda Balázs alkotmányjogász is, aki elmondta: „A vallási közösségek kategorizálása nem idegen az európai gyakorlattól, ám akár az Alkotmánybíróságon, akár Strasbourgban aggályos lehet, hogy az Országgyűlés döntése ellen nincs jogorvoslat.” Szőnyi hivatkozik Lukács Tamásra, a parlament emberi jogi és vallási bizottságának KDNP-s elnökére is, aki szerint a történtek ellenére Iványi Gáboréknak még van esélyük arra, hogy a harmadik körben elismerjék őket.

A Magyar Narancs címlapján egy fotómontázs látható, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök megáld egy előtte térdeplő papot. A szöveg: A kegyosztó – Kirekesztő egyházügyi törvény. Vári György A hit kegyeket mozgat (11-13.o.) címmel azt állítja, hogy az új, módosított egyházügyi törvény, „amely fölött mint istené a vizeken, Orbán szelleme lebeg, nemcsak jogi fércmunka, de alapvető jogokat is sért.” A lap egy fotót is közöl, amelyen Erdő Péter bíboros prímás Orbán Viktorral és a miniszterelnök feleségével, Lévai Anikóval együtt egy egyházi ereklye előtt állnak.

A Heti Válaszban (48-49.o.) Babiczky Tibor „Nekünk harangoztak” címmel megállapítja: „A Mátyás-templom épületének rekonstrukciója célegyenesben van. 2011 húsvétja óta pedig a harangok is másképpen szólnak.” Az erről szóló, Hanák Gábor rendezte, A Mátyás-templom harangjainak rekonstrukciója című filmet január 21-én mutatták be, és Nagy Gábor Tamás budavári polgármester ígérete szerint hamarosan kereskedelmi forgalomba kerül. A cikkíró megemlíti azt is, hogy a harangrekonstrukció folyamatából egy apróság még hátra van: a harangtorony ablakainak bezsaluzása. A teljes értékű hangzáshoz ez a szakértők szerint elengedhetetlen. Nyárra, a nándorfehérvári győzelem 556. évfordulójának ünnepségeire ez is elkészül majd.

A Magyar Nemzet (Szimfonikus… 15.o.) beszámol arról, hogy a Nemzeti Ifjúsági Zenekar címet viselő és Záborszky Kálmán vezette Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekar vasárnapi koncertjén bemutatták Csemiczky Miklós Supra firmam petram (Szilárd kősziklára…) című misztériumjátékát, amely a tihanyi apátság alapítólevelének 950. évfordulójára készült, 2005-ben. Az oratorikus alkotás szövegét az alapítólevél és liturgikus szövegek felhasználásával Korzenszky Richárd apátsági perjel szerkesztette.

A Magyar Hírlap (Szobor… 16.o.) közli, hogy májusban avatják fel Gyulán az Aranycsapat legendás kapusának, Grosics Gyulának egészalakos bronzszobrát. Kovács Jenő szobrászművész alkotását a gyulai Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémia bejáratánál állítják fel.

Magyar Kurír