Napi sajtószemle

A Hetekben (16-19.o.) Morvay Péter Ki lesz az utolsó pápa? című írása szerint e kérdés újra felmerült a hétvégén, miután XVI. Benedek pápa jelentősen kibővítette a bíborosi testületet, amely az ő utódját is megválasztja majd. A cikkíró szerint a találgatásoknak egyfajta misztikus hátteret ad az, hogy a XII. században élt, kortársai szerint prófétai képességekkel rendelkező Malakiás ír püspök egy látomásában, amit papírra is vetett, azt jövendölte, hogy még 112 pápa lesz, vagyis XVI. Benedek után már csak egy. Így a következő konklávé az utolsó is lesz egyben. A XVI. Benedeket követő pápa neve Péter lesz, szám nélkül – az apostolfejedelem óta egyetlen pápa sem vette fel Péter nevét –, és uralkodása idején a katolikus egyházat „történetének legnagyobb kihívása érheti majd, és a feltételezések szerint az utóbbi hetek hatalmi harcai és megdöbbentő kiszivárogtatásai már ennek az előszelét jelzik” – írja a Hetek szerzője. Morvay rámutat: a hétvégi konzisztórium után újra felerősödtek a találgatások arról, hogy XVI. Benedek pápa kitölti-e pápai hivatalát, vagy esetleg idő előtt lemond. Edwin O’ Brien baltimore-i bíboros elismerte, hogy a régi és az új bíborosok egymás között nyíltan beszélnek a következő konklávéról: „Ez az egyik legfontosabb feladatunk, és az ember csak remélni tudja azt, hogy erre nem kerül sor túl hamar” – mondta az amerikai kardinális.

A Magyar Nemzetben (6.o.) S. Király Béla Ma is a kereszténység a legnagyobb világvallás címmel ismerteti az amerikai Pew Forum szervezet 2011 decemberében közzétett adatbázisát, amelyben 2400, vallással foglalkozó és egymással jórészt hálózati kapcsolatban lévő szervezet statisztikáinak összegzése olvasható. Eszerint a legnagyobb világvallás továbbra is a kereszténység, a Föld lakosainak 32 százaléka vallja magát kereszténynek. A további sorrend: iszlám 24, hinduizmus 13, buddhizmus 6, animista vallások 4,2, más vallások 2, szikhizmus 0,4, judaizmus 0,2 százalék. A nem hívők száma világszerte 18,2 százalék. Míg 1910-ben a keresztények 66,2 százaléka élt Európában (406 millió ember), , ma már csak 25,9 százaléka, annak ellenére, hogy az említett szám 506 millióra emelkedett. Afrikában száz évvel ezelőtt 1,4 százalék volt a keresztények száma (9 millió), ma 23,6 százalék (516 millió). Dél-Amerikában 92 millióról 534 millióra nőtt a keresztények száma, Észak-Amerikában 74 millióról 270 millióra. A távol-keleti és a csendes-óceáni térségben a növekedés 28 millióról 285 millióra tehető. A cikkíró európai viszonylatban sorsválasztó igazságnak tartja az EU hajdani atyjának, Robert Schumann-nak a kijelentését, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök is idézett a közelmúltban: az európai demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. „Itt egyikük sem kizárólag a hívő emberre gondolt, hanem a tízparancsolat szabta együttélési követelményre vagy éppen arra, hogy a hazugságot legalább lelkiismeret-furdalás kövesse” – írja S. Király Béla.

Az Élet és Irodalomban (9.o.) Karsai Dániel Közjogilag érvénytelen címmel azt állítja, hogy az új egyházi törvény megalkotása során „az érdemi képviselői munkát biztosítani hivatott alkotmányos garanciákat teljesen kiiktatták. Ezt a helyzetet az sem teszi alkotmányossá, hogy a részletes vitára ’csak’ hat nappal később került sor – eddig az időpontig ugyanis a jogalkotás főiránya eldőlt. Ugyanakkor általánosságban is úgy vélem, hogy a jogalkotás egyes szakaszainak önmagukban is alkotmányosnak kell lenniük, ugyanis az egyes részfolyamatokban később nem orvosolható hiányosságok az egész jogszabály tartalmára kihathatnak. Az egyházi törvény megalkotása során tehát a jogalkotó számos alapvető alkotmányos szabályt megsértett, a törvény közjogilag érvénytelen, azt teljes egészében ex tunc hatállyal meg kell semmisíteni.”

A Hetekben (10-11.o.) Szobota Zoltán Egyházak nem lesznek egyházak címmel úgy véli: az már most világosan látszik, hogy „a kétharmados többség olyan egyházakat is megfoszt majd státuszuktól, amelyek abszolúte megfelelnek a képviselők által jóváhagyott törvényi feltételeknek.”

Ugyancsak a Hetekben (20.21.o.) Makki Marie-Rose Sablonra gyártott diákok címmel rámutat: szakmai szempontból a legtöbb szakember pozitívnak tartja az új Nemzeti alaptantervet (NAT), „A védett időben tartandó kötelező hít- és erkölcstanóra viszont majd’ mindenki torkán megakadt.”

Magyar Kurír