Napi sajtószemle

A Népszabadságban (A papok… 7.o.) Jean Baubérot történész és vallásszociológus nyilatkozik arról, visszaélnek-e a szereplők a franciaországi elnökválasztási kampányban a keresztény értékekkel. A lap emlékeztetett: Nicolas Sarkozy elnök 2007-es beszédében a „pozitív laicitást” és a francia nép keresztény gyökereit említette. Baubérot elmondta: „Nagy vita bontakozott ki, elsősorban a sajtóban. Teljesen világos, hogy az elnök elsősorban a politikai szempontokat vette figyelembe, és a kereszténységet mint a francia nép meghatározó elemét a muzulmánokkal szembeni identitás érdekében határozta meg. Természetesen senki sem vitatja a kereszténység fontosságát Franciaország történelmében, ám ezt a témát nem szabadna felhasználni és feláldozni a jobb- és a baloldal szétválasztásának kiélezésére. A közelgő elnökválasztás Sarkozy akarata szerint elsősorban az értékekről szól majd – fontos lenne, hogy ebben a harcban ne éljenek vissza a kereszténységgel.” Kérdésre válaszolva a történész leszögezte: náluk ki van zárva, hogy a francia papok útmutatást adjanak híveiknek a választások előtt, „A II. világháború előtt előfordultak esetek, de manapság csak a katolikus újságokban fedezhetők fel finom politikai árnyalatok, egyes lapok inkább a baloldal felé húznak, más orgánumok egyértelműen a jobboldal mellett állnak. 1972-ben a katolikus püspökök Lourdes-ban elismerték, hogy az egyház tagjai különböző politikai nézeteket vallhatnak. Általánosságban elmondható, hogy a nem hívők, de magukat katolikusnak vallók ugyanúgy szavaznak, mint az átlag – míg a hívők inkább a jobboldalra voksolnak. Ennek egyik történelmi oka a kommunistáktól való félelem, a másik pedig a különféle morális ügyek (homoszexuálisok házassága és örökbefogadási lehetőségeik, az eutanázia kérdése) tradicionálisabb kezelése. Egy biztos: valamennyi egyház egyértelműen fellép a szélsőjobboldal ellen.” Baubérot elmondta azt is, hogy Franciaországban az általános iskolák és középiskolások 16 százaléka jár az állammal megállapodást kötött egyházi intézményekbe. Összességében a diákok 40 százaléka legalább egy évig látogatja az egyházi iskolákat. Ezekben ugyanazokat a programot oktatják, mint az állami iskolákban, kiegészítve a speciális tantárgyakkal. A költségek 80 százalékát az állam állja, tehát a tandíj nem feltétlenül magas.

A Népszabadság (Bővült… 5.o.), a Népszava (Nem ismertek el 67 egyházat 2.o.), a Magyar Hírlap (Bővült… 2.o.) és a Magyar Nemzet (2006… 3.o.) is beszámolnak arról, hogy a tavaly már elismert 14 felekezet után a parlament tegnap újabb 18 vallási közösséget ítélt alkalmasnak az egyházi státusz betöltésére. A Népszabadság és a Népszava is megjegyzi, hogy ugyanakkor az Országgyűlés elutasította 67 gyülekezet kérelmét. A Népszabadság szerint tisztán politikai döntés született. Lukács Tamás, a parlament emberi jogi bizottságának elnöke viszont közölte: népességarányosan nagyobb mértékben biztosították az egyházi státuszt Magyarországon, mit Európa más államaiban. Egyúttal leszögezte: teljes mértékben biztosítják a vallásszabadságot hazánkban. Az egyházi státusz megadása nem zárult le, mostantól egyénileg bírálják majd el a kérelmeket.

A Népszavában (7.o.) Kárpáti Iván Trón s oltár címmel bevallja, hogy nem vallásos, de azt állítja, egész életében tisztelte és elfogadta mások belül megélt hitét. Őt inkább az egyház és a kereszténység mint eszme számára ellentmondásos viszonya foglalkoztatta, soha nem tudta összeegyeztetni azt, amit a kereszténységről és amit az egyház politikai, gazdasági szerepéről tanult, tapasztalt. A cikkíró idézi P. Bulányi György 2004-ben mondott szavait: „Kevesen járnak templomba, kevesen kíváncsiak a papok szövegére, mert az Isten által megteremtett világban a mammon az úr. A pénz, a gazdagság. Akár tetszik, akár nem, az egyházak nem tudják befolyásolni a tényleges helyzetet. Miért? Az ok: a trón és az oltár, az állam és az egyház szövetsége.” Kárpáti szerint ez a helyzet jelenleg is: „Van egy miniszterelnökünk, aki… a vulgárpolitológusok felszínes elemzéseivel szemben már régen nem populista, hanem egyre inkább szélsőségesen elitista… Van egy kormányzó pártszövetségünk, amelyiknek van egy nevében keresztény pártszektája és amelyeik teljes mellszélességgel támogatja az elitizmust. Azt, amit az én meggyőződésem szerint egy keresztény ember nem támogathat: a hatalmat és a pénzt, szemben azokkal, akik szükséget szenvednek. Ha valóban hisznek, akkor én a helyükben rettenetesen szoronganék.” Kárpáti imádsága József Attila egyik költeménye: „… De erősebbek vagyunk gyönge életünknél, Mert a fűszálak sose csorbulnak ki, Csak a kardok, tornyok és ölő igék, Most mégis, megfáradván, Dicséreteddel keresünk új erőt S enmagunk előtt is térdet hajtunk, mondván: Szabadíts meg a gonosztól. Akarom.”

Magyar Kurír