Napi sajtószemle

A Népszabadságban (1.,5.o.) Czene Gábor A veszprémi érsek levele megosztotta a püspöki kart – Imával és hittel Orbán Viktor védelmében címekkel figyelemre méltónak tartja, hogy az utóbbi időben több katolikus püspök és érsek– Székely János, Bábel Balázs, Veres András, Márfi Gyula – állt ki nyilvánosan a magyar kormány mellett, megvédve a kabinetet „a hazánkat támadó sötét erők” támadásai ellen. A cikkíró megkérdezte a múlt heti püspöki konferencián résztvevő főpásztorok véleményét a fentiekről.. Egyikük szerint ebben a kérdésben a katolikus vezetők megosztottak. A kar tagjai vegyesen értékelték Márfi Gyula levelét és általában a püspökök, érsekek kijelentéseit. Még a kormánnyal és a jobboldallal határozottan szimpatizáló méltóságok egy részének is voltak – formai és tartalmi – kifogásai. Némelyek pedig kifejezetten eltérő véleményt képviselnek: ha a nyilvánosság ezt nem érzékeli, csak azért van, mert ügyelnek az egységesség látszatára. Ám a püspökkari ülés egyik résztvevője azt állította, hogy a többség gratulált a veszprémi érseknek. Hozzátette: előfordulhattak bírálatok is, de ő ilyenekkel nem találkozott. Mások pedig felhívták a figyelmet, hogy a katolikus hívek nagy része minden valószínűség szerint a Fidesz-KDNP-re szavazott, ezért a kormány mellett kiálló püspökök nem csupán személyes meggyőződésüknek adnak hangot, egyfajta „alulról jövő nyomásnak” is próbálnak eleget tenni. Czene szerint valóban létezik ilyen igény: Horváth Achilles plébános és a Margit körúton lévő Országúti Ferences Plébánia például imaévet hirdetett. A csatlakozásra buzdító felhívás szerint a „Gonosz lélek, a hazugság és megosztás lelke jár körül a világban. Magyarországot, a magyar nemzetet különösen is támadja. Miközben a hazugság erői sötét fellegként gyülekeznek”, az imaév az „országunkat érő folyamatos támadásokat” szeretné kivédeni.

Ugyancsak a Népszabadság (2.o.) Erős mondat és a Magyar Hírlap (1.,5.o.) Van egy rejtett Európa címekkel idéznek a magyar miniszterelnöknek a német Frankfurter Allgemeine Zeitungban (FAZ) adott interjújából: „A feltörekvő nemzetek mind bátran vállalják szellemi identitásukat, vallásukat, kultúrájukat, mi azonban lemondunk arról az erőről, ami abból a tényből fakad, hogy ez a keresztény kultúra világa.” Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az európai civilizációt a keresztény kultúra tette naggyá.

A Népszabadság (1.o.) Átok című vezércikke bírálja a kormányfőt fenti kijelentései miatt, a lap szerint mindez „… inkább csak az ő harcos belső vívódása, amelynek során bátran visszavonulna a középkorba, átugorva, s mindenestül kitagadva a XVIII. századot és környékét. A felvilágosodást, amely az értelmet állította a középpontba, elvetve, hogy a világot az egyház, az irracionalitás, a babonák és a zsarnokság vezesse.” A vezércikk szerint mindaz, amit Orbán Viktor megfogalmaz az interjúban, „az ő zavaros rémlátomása, ami kétségkívül az ország legnagyobb átka.”

Ugyancsak a Népszabadságban (1.,5.o.) Csuhaj Ildikó A KDNP katolikus tanokkal akarja formálni a társadalmat címmel ír arról, hogy a kisebbik kormánypárt a jogalkotásra koncentrál, megjelenítve a családok, a kisemberek érdekeit. A cikk szerint a KDNP belső köreiben „sérelmezték, hogy a Fidesz, illetve Lázár János frakcióvezető felülírta tavaly nyáron a Szászfalvi László és Harrach Péter által ’leegyeztetett’ egyházi törvénymódosítást. Meghatározva az egyházak ominózus 14-es listáját.” „Tudomásul vettük, nem tehettünk mást. Lázár János deklarálta, hogy nincs koalíció. És a törvény lehetne rosszabb is” – mondta az egyik ismert KDNP-s politikus. A kereszténydemokraták ma már azt sem fájlalják, hogy a KDNP-s Lukács Tamásnak, az emberi jogi és vallásügyi parlamenti bizottság elnökének kell a nyilvánosság előtt megmagyaráznia, az egyházi státusz elismerése „miért is nem jár a törvény szerint”, hanem afféle „kegy”, amelyet a parlament gyakorol.

A Magyar Hírlap (2.o.) Nemzetépítő egyház címmel idézi Kövér László fideszes házelnököt, aki a Dunántúli Református Egyházkerület négyszázadik évfordulóján, a jubileumi évnyitó istentiszteletén azt mondta: „Megtartó hit, küldetéstudat hiányában a közösség csak vegetál, végül elsorvad… A református egyház mindig a felemelkedés, az egyetértés és megbecsülés útját járta. Elismerés illeti azért, amit a nemzet egyesítéséért tett, hisz aki közösséget épít, az a magyar nemzetet építi.”

Magyar Kurír