Napi sajtószemle

A Magyar Hírlapban (7.o.) Szentmihályi Szabó Péter Sarkosan fogalmazva címmel megállapítja: újra divatba jött a katolikus egyház gyalázása, már nemcsak a liberális világsajtóban, hanem itthon is. A cikkíró Czene Gábornak a Népszabadság március 5-ei számában megjelent és általunk is szemlézett, Imával és hittel Orbán Viktor című írását említi, amely „a Szabad Nép stílusát idézi, bár a szerző nem ostorozza a klerikális reakciót… Székely János, Bábel Balázs, Veres András, Márfi Gyula került a célkeresztbe, legfőbb bűnük az, hogy a főpapok nyíltan támogatják Orbán Viktort és a Fidesz-KDNP-kormányt.” Szentmihályi rámutat: „Az különösen bosszantja a hitetleneket (no jó, ateistákat), hogy a főpapok és a plébánosok a hívekkel együtt imádkoznak hazánkért (Magyarország) és a magyar vezetőkért. Nem ’alulról jövő nyomásnak’ vannak kitéve, ahogyan a Népszabadság véli, sőt felülről sincs semmiféle nyomás. Csak a keresztény hit, a magyar öntudat és felelősségérzet. De ez utóbbi fogalmakat nehéz lenne elmagyarázni azoknak, akiknek a legnagyobb bajuk, hogy az alaptörvény Isten nevével kezdődik. Ezt az Európai Unióban sem értik. Miféle Isten?”

A Magyar Hírlap (3.o.) Semjén Zsolt: Keresztény értékeinket támadják, a Magyar Nemzet (3.o.) Semjén ideológiai vitát lát címekkel idéz a miniszterelnök-helyettes David Baer amerikai professzornak címzett leveléből. Baer korábban az állami intézmények függetlenségét féltette nyílt levelében, az egyházügyi törvényt aggasztónak találta. Semjén Zsolt megállapítja: „Magyarország ellen ideológiai és politikai támadás zajlik elsősorban az új alaptörvényben megnyilvánuló keresztény értékek miatt.” A KDNP elnöke tényként állapítja meg: a vallásszabadságot, a hitélet szabadságát senki semmilyen formában nem korlátozza. Az állam és az egyházak különváltan működnek, az egyházak önállóak, az állam az egyházak irányítására, felügyeletére szervet nem működtethet és nem hozhat létre, s az új törvény a kisebb egyházak számára is lehetővé teszi az egyházi státusz megszerzését.

A Magyar Hírlap (1.,4.o.) Fogalmi zavar az egyházi törvény körül címmel idézi Hársfai Katalin teológust, egyetemi tanárt, aki az új egyházi törvénnyel kapcsolatban megfogalmazott kritikák kapcsán elmondta: az új jogszabály világosan rögzíti, a vallásszabadság tulajdonképpen a vallás, a lelkiismereti meggyőződés szabad kialakítását jelenti. Ettől lényegesen különbözik a vallás gyakorlásának szabadsága, amely a vallásos cselekmények végzését jelenti, a vallásos szertartásokon való részvételben nyilvánul meg. „Fogalmilag sem beszélhetünk tehát a vallásszabadság megsértéséről, hiszen a meggyőződés kialakítása a bensőnkben történik, és ezt senki nem akadályozhatja meg. A vallás gyakorlását ezzel szemben lehet gátolni, de az egyházügyi törvény nem a hitéleti tevékenységet korlátozza, hanem bizonyos egyházak működését fokozottan kívánja segíteni.” Azzal kapcsolatban, hogy egyesek kifogásolják, milyen alapon hoz döntést a parlament teológiai, vallási kérdésekben, hiszen ebben a témában nem kompetens, a teológus hangsúlyozta: „Akik ezzel érvelnek, nem veszik figyelembe, hogy a miniszter a kérelem parlament elé terjesztését megelőzően szakértőt rendelhet ki a vallási tevékenységgel kapcsolatos feltételek megvizsgálására ugyanúgy, ahogy a bíróság is szakértő segítségével hozná meg a döntést. Szó sincs arról, hogy a teológiai kérdéseket a parlamentnek kellene eldönteni.” Az egyetemi tanárnő arra is kitért, hogy a nemzetközi szabályozást tekintve az egyházak elismerése, az állammal való megállapodás és a támogatás mértéke több tényező – például a lakosság vallásossága, annak sokfélesége – függvénye. „Nehéz lenne megmondani, melyik megoldás a keményebb, de úgy gondolom, mindent összevetve hazánk a középmezőnyben helyezkedik el azzal, hogy különbséget tesz szigorúbb kritériumoknak megfelelő, elismert egyházak és a többi, egyesületi formában működő felekezet között. Ez a két kategóriába sorolás Európában gyakorinak mondható.”

Ugyancsak a Magyar Hírlapban, az interjú mellett olvasható Kacsoh Dániel Kacskaringós út című jegyzete, amely rámutat: a „finoman szólva is kacskaringós jogalkotás nem csak a balliberális oldalon váltott ki vegyes érzelmeket.” A cikkíró szerint az új egyházi törvényt alaposabban, higgadtabban kellett volna megreformálni. „Pláne azért, mert a húszéves törvény nyomán jelentkező anomáliák felszámolása elodázhatatlan feladata volt a második Orbán-kormánynak.”

A Magyar Nemzetben (Pénzhiánnyal küzd… 15.o.) Blaskó Balázs, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója nyilatkozik, aki elmondta: a Dér András rendezte Csíksomlyói passióhoz, amelynek húsvét előtt lesz a bemutatója, az egri érseki hivatal segítségével próbál pályázati pénzt szerezni a teátrum.

Magyar Kurír