Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Pénzmosással gyanúsítják a Vatikánt, a Népszava (4.o.) A pénzmosók listájára került a Vatikán címekkel számolnak be arról, hogy a Vatikán is felkerült az amerikai külügyminisztérium listájára, amelyen a pénzmosással gyanúsított országok szerepelnek. A Vatikán egy kategóriával előzte meg a pénzmosásban „kiemelten veszélyeztetett” országokat, ahol az Amerikai Egyesült Államok is szerepel. A Népszabadság idézi az olasz Il Giornale című napilapot, amely amerikai diplomáciai forrásra hivatkozva hangsúlyozta, hogy a jelentés eredménytelennek tartja azokat az intézkedéseket, amelyeket a Vatikán 2010 decemberében vezetett be.

A Népszabadság (6.o.) Óvakodjatok a politikai kereszténységtől!, a Magyar Hírlap (2.o.) Az ateizmus soha nem győzte le a hitet címekkel számolnak be a Jogunkban áll Krisztus-követőnek lenni! című, a Keresztény Demokrata Fórum (KDSZ) által szervezett fórumról, amelyen ifj. Szalma Botond, a KDSZ elnöke leszögezte: „Keresztényként nem tehetjük meg, hogy csak hallgatunk, de azt sem, hogy csak beszélünk.” Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára hangsúlyozta: a közvélemény szerint egy kereszténynek nem való a politika, ennek ellenére, ha nincsenek tisztességes emberek ezen a területen, akkor tisztességes cselekedetek sem születnek. Az államtitkár kijelentette: a történelem során az ateizmus soha nem győzte le a hitet, közösséget, társadalmat, egységet mindig a vallás kovácsolt. Európának meg kell erősítenie a keresztény gyökereit, csak így tud fennmaradni. „Nekünk, politikusként nagyobb a felelősségünk, hisz egy ország előtt kell jó példával járnunk, tanúságot tennünk hitünkről és erkölcsi értékrendünkről.” Ékes Ilona, a Fidesz országgyűlési képviselőnője kifejtette: a kereszténységnek az a „harcos, radikális” megélése, amely a konferencia címében tetten érhető, konfliktusokhoz vezet, és nem a megbékéléshez. Elmondta: sokat jelent számára az imaháttér, amely erőt ad az élet védelme érdekében, a prostitúció ellen folytatott küzdelméhez, valamint a nők, az anya- és bababarát szülészet támogatásához, vagy például ahhoz, hogy megmutathatta: „van kiút a melegbárból.” A szintén fideszes Gulyás Gergely felhívta a figyelmet, hogy a keresztény család fogalma egyre inkább feledésbe merül Magyarországon és a kontinensen is, ez tisztán látható a demográfiai adatokból, „hiszen nem csak mi, más európai nemzetek is fogynak. Ha nem áll meg a folyamat, Európa száz éven belül bevándorlókból fog állni. A megmaradás kulcsa a kereszténység fennmaradása és megerősítése, aminek a cselekedetekben kell tükröződnie, nem a felszólalásokban.”

A Népszabadság említett beszámolójának írója, Czene Gábor emlékeztet rá, hogy Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek egyike azoknak a katolikus vezetőknek, akik a közelmúltban kiálltak a kormány mellett, elítélték a „hazánk elleni támadásokat.” A beszámoló felcíme: Az érsek szerint ha egy országban nincs nemzettudat, akkor tele vagyunk kozmopolita emberekkel. A cikkíró kiemeli, hogy a főpásztor „soviniszta jelenségeket érzékel Szlovákiában… Az érsek – feltehetően a felvidéki magyarság ügyére utalva – az ottani erőtejesebb egyházi fellépést hiányolta.” Bábel Balázs hangsúlyozta: „Ha Magyarországon bármely népcsoportot üldöznének, biztos, hogy szóvá tenném, keményen szóvá tenném.” A lap megkérdezte Fabiny Tamás evangélikus püspököt, aki elmondta: „A rendszerváltáskor sokan őszinte szívvel keresték a kapcsolatot az egyházakkal, mások érdekből dörgölőztek… A kompenzálási szándék és a túlbuzgalom, amely gyakran begyűrűzik a politikába, kontraproduktív a kereszténység számára. Ahogyan a politika számára is az. Pál apostol nem a győztesek, hanem a vesztesek, és nem az üldözők, hanem az üldözöttek oldalára állt… A keresztények helye nem a napos, hanem az árnyékos oldalon van. Együttérzést kell tanúsítaniuk az elesettekkel és bajbajutottakkal, nem pedig a hatalomban fürdőzniük.” Az evangélikus püspök emlékeztetett rá: a szocialisták kormányzása idején egy rádióinterjúban azt mondta: alig várja már, hogy egy konzervatív kormány kritikusa lehessen. Ezzel a mondatával a bírálat jogát is megfogalmazta. Fabiny Tamás rámutatott: „Európa újbóli evangelizálása lelki eszköz, sohasem járhat a politika és a vallás olyasfajta összekeverésével, amit a politikai kereszténység jelent… a politikai és a közéleti kereszténység között óriási a különbség. A politikai kereszténységben bizonyos mértékű intolerancia van, felsőbbrendűségi tudat és hódítási vágya, gyakori visszaélés a bibliai metaforákkal. Egészen a blaszfémiáig (istenkáromlásig) menően vissza lehet élni Isten nevével, az Istenre való hivatkozással. Ez a politikai kereszténység területe, amitől jobb óvakodni. De a közéleti kereszténység jogát senki nem veheti el az egyháztól, sem a politikusoktól sem.”

A Népszava (10.o.) A nap idézete című rovatában ugyancsak Bábel Balázs érsek szavait hozza: „A médiában szereplő hírek közül meg kell rostálni, hogy egy egyházi vezető mire reagál, mert roppant gyorsan kiforgatják az ember szavait. Mégis vállalni kell az állásfoglalást bizonyos közéleti kérdésekben, mert nem szabad megijedni attól, hogy valakinek nem teszik az, amit mond egy püspök. Nagyon sok reményre nincs okunk Magyarország és Európa helyzetét, valamint a természeti környezet állapotát illetően. Ám a keresztény emberek reménye akkor kezdődik, amikor másoké elfogy, és ehhez lelki életük ad nekik erőt.”

Ugyancsak a Népszava (1.o.) Egy mondat a zsarnokságról című sorozatában Rózsa Péter újságíró elmondta: „Ahol Iványi Gábor közösségétől elveszik az egyházi jogosítványokat, ott egy kis zsarnokság van. Ahol ez ellen nem tiltakoznak a ,megmaradt egyházak, ott nagyon nagy zsarnokság van.”

A tegnapi Magyar Hírlap után ma a Népszabadságban (13.o.) Hajba Ferenc Fénykúton át a felújított bazilikába címmel foglalkozik a Pannonhalmi Fapátság bazilikájának felújítási munkálataival, kiemelve, hogy a bencések Olaszországban kiválasztották már azt a színes erezet nélküli ónixtömböt, amelyből az oltárkő készült a teljesen felújított bazilikában. A cikkíró emlékeztet rá: a világörökség részének számító Pannonhalmi Főapátságba évente százezer vendég érkezik. „A bencés regula szerint úgy fogadják őket, mint magát Krisztust. Nem csupán művészeti értékeiket akarják megmutatni nekik, hanem az épületegyüttes, a kialakított terek szótlan üzenetével is szeretnék közvetíteni a bencés rend megtartó gondolatait. A monostorban dolgozó építészek szerint ritka lehetőség, hogy a korszellemet ennyire értő, fogékony szellemi, szakrális közegben valósíthatják meg új, izgalmasnak szánt elképzeléseiket.”

A Magyar Nemzet (4.o.) Segítség dolgozó cigányoknak címmel számol be arról, hogy tegnap Balog Zoltán, a KIM társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára Nyíregyházán, a zömében cigányok lakta Huszár-telep bejárása után bejelentette: a roma telepek rekonstrukciójára uniós forrásból 4,7 milliárd, hazai forrásból 400 millió forint fordítható. Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke közölte: a tavaly ősszel átvett huszár-telepi iskola után az idén szeptembertől a telepen lévő óvodát is felekezetük fogja működtetni. A főpásztor elmondta: „Az egyház azért vállal hangsúlyos részt a roma felzárkóztatási programban, mert történelmi tapasztalataival érdemben hozzá kíván járulni a cigányság cselekedni akaró és tudó társadalmi rétegének kineveléséhez.”

Magyar Kurír